F.Romhányi Beatrix - Grynaeus András - Magyar Károly Végh András: Ünnepi tanulmányok Kubinyi András 75. születésnapjára (Monumenta Historica Budapestinensia 13. kötet Budapest, 2004)
GYÖNGYÖSSY Márton: Zsigmond király aranypénz-verésének első korszaka (1387-1401)
Elemér is felfigyelt arra, hogy míg a Rajna-vidéken az írott források a magyar aranyforint mellett rajnait is említenek, Bajorországban kizárólagosan csak magyart. Az említések alapján megállapítható, hogy a pénzforgalomban forgó pénzekről van szó. A XIV. század végén és a XV. század elején a Bajorország ló- és szarvasmarha-szükségletét a magyarországi felesleggel elégítette ki, így a Wittelsbach hercegek jelentős mennyiségű magyar aranyforinthoz juthattak a vámok révén. A rosszabb minőségű rajnai forint viszont fokozatosan kiszorította a magyar aranyforintot a forgalomból, ezért a későbbi időszakból már csak nagyon csekély számban találunk magyar aranyforintokat a németországi éremleletekben. 29 Itáliából hat olyan éremleletet ismerünk, amelyben Zsigmond aranyforintja is előfordult (összesen 33+x darab), sajnos, csak az egyik esetében állapítható meg a típus is pontosan: a vigevanoi leletben egyaránt előfordult a CNH II. 118. és a 119. Ezek a leletek a korabeli magyar - olasz gazdasági kapcsolatok intenzitását jelzik: gondoljunk csak a korabeli politikai kapcsolatokon kívül az olasz tőkések magyarországi vállalkozásaira, sőt a magyar pénzverésben játszott - már említett - szerepükre is! Nem véletlen, hogy Itália-szerte ismerték a magyar aranyforintokat, sőt külön névvel különböztették meg őket („Ongaro").30 Az írott források tanúsága szerint Lengyelországban is jelentős lehetett a magyar aranyforintok forgalma; s bár elsősorban a XV. században volt különösen is jelentős, Zsigmond veretei három leletben szintén viszonylag csekély, 36+x példányban képviseltetik magukat. Sajnos, egyik esetben sem lehet a típusokat közelebbről meghatározni. Zsigmond idejét megelezően, már 1368-ban előírták a magyar kereskedőknek, hogy a lengyel sóért arannyal fizessenek! 31 Franciaországból csak két leletet ismerünk, amely tartalmazott Zsigmond-aranyat is (1+x példány); a típus egyik esetben sem állapítható meg pontosan. Huszár Lajos a franciaországi leletekből származó magyar aranyforintok kapcsán feltételezte, hogy ezek a veretek nem közvetlenül, hanem Németalföldön keresztüljuthattak francia területre. Mindenesetre a Zsigmond-korban nem tűnnek a leletek fényében túl intenzívnek a magyar - francia gazdasági kapcsolatok. 32 A két dél-európai (romániai) lelet, amelyben voltak Zsigmond-aranyforintok (2+x példány) szintén jelentéktelen aranykiáramlásról tanúskodik: a magyar külkereskedelem aktivitása ebben az irányban inkább az áruszállításban nyilvánult meg. 33 Zsigmond király uralma idején tehát a magyar aranyforint tovább folytatta „diadalútját". Az aranyforintok esetleges metrológiai és nyilvánvaló tipológiai változtatásán túlmenően Zsigmond uralmának első éveiben a gazdaságtörténet szempontjából is igen jelentős változások mentek végbe: az itáliai tőkések helyét a pénzügyigazgatásban hosszú időre a délnémet tőkések vették át, s ezzel döntő befolyást szereztek az ország gazdaságpolitikájára. Működésük során - a XV. század első évtizedeiben alakul majd ki vereteiken a későközépkori magyar verdejegy - mesterjegy rendszer. Zsigmond aranypénz-verésének első korszakát tehát a hagyományok folytatásával és az újítások bevezetésével egyaránt jellemezhetjük. 29. Leletek: HUSZÁR 1970-1972. 83; STUMPF 1997. A Regensburg II. számú lelet publikálatlan. Az írott források elemzése: MÁLYUSZ 1985. 27-29; MÁLYUSZ 1986. 27-28. 30. Leletadatok: HUSZÁR 1970-1972. 81, a vigevanoi leletről: ARSLAN, Ermanno A.: II tesoretto di Vigevano. Mottete auree tra Gotico e Rinascimento. Milano 1975; és GEDAI István: Újabb leletadatok a magyar aranyak európai forgalmához. NK 8687 (1987-1988). 167. A pénzforgalom elemzése: HUSZÁR 1970-1972. 74-75. A közelmúltban egy Esztergomban rendezett pénztörténeti konferencián igen érdekes előadást tartott a magyar aranyforint itáliai írott forrásokban történt korabeli említéseiről Ernest OBERLÁNDER-TÁRNOVEANU. Bízom benne, hogy az előadás nyomtatásban is mielőbb megjelenik. 31. HUSZÁR 1970-1972. 77-78. 32. HUSZÁR 1970-1972. 78. 33. HUSZÁR 1970-1972. 79.
