F.Romhányi Beatrix - Grynaeus András - Magyar Károly Végh András: Ünnepi tanulmányok Kubinyi András 75. születésnapjára (Monumenta Historica Budapestinensia 13. kötet Budapest, 2004)
GRYNAEUS András: A magyarországi dendrokronológiai kutatás eredményei és új kérdései
„német" adatsor érvényességi területének határa lényegesen keletebbre volt a mainál, és Pannónia területére esett. Mindez viszont azt is jelzi, hogy Magyarország, illetve a Kárpát-medence jelenlegi dendrokronológiai zónázottsága legalább egy alaklommal megváltozott az elmúlt 2500 év alatt! Az ország nyugati részén előkerült török-kori maradványok (Szentgotthárd, Zalaegerszeg) révén elkészült egy „nyugat-magyarországi tölgykronológia" is, amelyet a Bécsi-medencére érvényes adatok segítségével sikerült évre pontosan keltezni. 2004. nyarán az OTKA támogatása 22 révén megkezdődhetett Erdély területén is a rendszeres és tervszerű kutatás. A szijácsévgyűrú-szám problémája A bevezetőben elmondottak alapján érthetően fontos kérdés a dendrokronológiai kutatás számára, hogy egy adott területen hány évgyűrű tartozik átlagosan és állandóan a (tölgy)fák szijácsához. A magyarországi kutatás kezdetén a recens (azaz a jelenlegi élő erdőkből beszerezhető 90-120 éves) minták (tőkorongok és döntőékek) elemzése révén sikerült e kérdést tisztázni. Az így nyert kép (17 4-2/-5 évgyűrű) beleillik az európai kutatások megállapításaiba 23 , mely szerint a szijácshoz tartozó évgyűrűk száma kelet felé haladva fokozatosan csökken. (A jelenség okainak feltárásával még adós a kutatás.) Ugyanakkor a kutatás evidenciaként kezeli, hogy ez a szám időben is állandó, azaz az adott területre évszázadokkal korábban is ez volt a jellemző. A magyarországi régészeti anyag vizsgálata során ismét elgondolkoztató, és további kutatásokra ösztönző jelenségre figyelhettünk föl: 7. ábra 22. F 043167 23. Legutóbb pl. CHRISTENSEN, Kjeld: Sapwood in oak trees from Schleswig to Trondheim. Előadás az ^Advances in European Dendrochronology" konferencián (Travemünde, 1994. szeptember 14-18.).
