F.Romhányi Beatrix - Grynaeus András - Magyar Károly Végh András: Ünnepi tanulmányok Kubinyi András 75. születésnapjára (Monumenta Historica Budapestinensia 13. kötet Budapest, 2004)

LASZLOVSZKY József: Királyi palota, ferences kolostor és városi település (Gondolatok a későközépkori Visegrád településfejlődéséről)

nagyméretű szemeskályha állott, amelynek maradványai szintén előkerültek. A két hosszanti fal mellett, a padlón gerenda nyomokat találtunk, amelyek a szerzetesi étkezőpad részletei lehettek. A refektórium berendezéséhez tartozott még a helyiség közepén feltárt reneszánsz oszlopalap, amelyen valószínűleg kőből készült lámpásfülke helyezkedett el. A kerengő folyosóból nyíló bejárat mellett falba épített kő kézmosó volt, a hozzátartozó vízvezetékkel. A kézmosó kőtáljának néhány töredékét a kerengő udvar közepén feltárt kútba bedobva találtuk meg. A nyugati szárnyhoz tartozott még egy északi irányban kiugró helyiség is, amelynek padlószintjére épült egy újkori lakóház, és amely alatt elhelyezkedő boltozott középkori pincét még az újkorban is használták. Pince tartozott eredetileg a konyha és a refektórium részhez is, ezeket a kolostor utolsó használati fázisában betömték, a betömés legfelső rétegéből a Jagelló-kori új boltozat faragásának törmelékét lehetett kibontani. A pinceszintek részletesebb vizsgálata kimutatta, hogy ezen épületszakaszon több építési periódussal kell számolni. Valószínűleg még a kolostornégyszög kiépülése előtt ezen a helyen egy nagyméretű, észak-déli irányú kőépület állott, amelyet később belefoglaltak a kolostorba. Az épület eredeti alsó szintje lett a kolostor pincéje, amelyet később betömtek. Ezen adatok rávilágítottak arra, hogy mind a kolostorszárny keleti, mind a nyugati oldalán nagyobb méretű kőépületekkel kell számolnunk, amelyek megelőzték a kolostornégyszög kiépülését. A kolostor kiépülését megelőző időszak topográfiai viszonyainak szempontjából alapvető fontosságú ismeretekhez jutottunk a kerengő udvar nyugati felének feltárásánál. Itt a XV. századi kerengőudvar szintje alatt mintegy másfél méterrel egy elpusztult településrész maradványai kerültek elő. A pusztulási réteg felett vastag, szürke agyagos, mesterséges feltöltési réteget lehetett azonosítani, amelyet a kolostornégyszög kiépítésekor halmozhattak fel. E réteg megsüllyedése okozhatta az északi kerengő folyosó esetében leírt építészeti problémákat. A feltöltés felszínén figyeltük meg a kolostor építési rétegét, efölött pedig a kerengő udvar kertjének földjét lehetett azonosítani. A korábban említett elpusztult településrész épületmaradványai is több rétegben kerültek elő, faszerkezetes épületek maradványait tártuk fel, amelyek jórészt három periódust alkottak. A leletanyag előzetes vizsgálata arra utal, hogy ezek a városias illetve protourbanus házak már a XIII. század végén létrejöhettek, és a legutolsó szint pusztulása is még a XTV. században következhetett be. A területen kialakított mély szondák ugyanakkor azt is bizonyították, hogy a XIII. század vége előtt itt nem voltak korábbi, középkori településnyomok. Mindezek a régészeti adatok új megvilágításba helyezték a ferences kolostor alapítását, és fontos adalékkal szolgáltak abban a vonatkozásban is, hogy miként funkcionált a királyi palota mellett ez a fontos koldulórendi központ. A ferences kolostor alapítása és kiépülése Már a korábbi publikációk is hivatkoztak arra a fontos történeti adatra, amely szerint V. Márton pápa 1425. június 27-én adott engedélyt arra, hogy Zsigmond király egy házat bővítsen ki az obszerváns ferencesek használatára Visegrádon, és azok az ekkor már romos Szt. György kápolnát is használhatták. A király szándéka az volt, hogy a kápolnát templommá bővíti, és mellette alakítsa ki a kolostorhoz szükséges épületrészeket.

14 Ezt követően azonban úgy tűnik, megváltoztatta álláspontját, mivel a Szt. György kápolna még a Jagelló-kori forrásokban is romként szerepel, ezzel szemben ennél korábbról is ismerünk adatokat a Szűz Máriának szentelt ferences kolostorról. Az azonosított építészeti részletek pedig egyértelműen utalnak arra, hogy Zsigmond uralkodása alatt kiépült a kolostor, és annak legfontosabb szerkezeti részei jórészt változatlanul érték meg a XVT. század elejét. A kolostor keleti és 14. BuzÁs ET AL. 1994. 281-282.