F.Romhányi Beatrix - Grynaeus András - Magyar Károly Végh András: Ünnepi tanulmányok Kubinyi András 75. születésnapjára (Monumenta Historica Budapestinensia 13. kötet Budapest, 2004)
Buzás Gergely: Vitéz János érsek esztergomi fürdője és kertje
eredetileg nem volt faszerkezetű tető, hanem „a boltozatra enyhe lejtéssel habarcsba rakott kőtörmelékből kialakított tetőt készítettek, s egyenesen erre rakták habarcsba a tetőcserepeket". 17 Az általa leírt fedésmód legjobb analógiáját az urbinoi hercegi palotából ismerjük. Itt a palota függőkertje alatti dongaboltozatos termek, illetve kisebb tetőteraszok tetőszigetelését oldották meg ezzel a módszerrel. A boltozatháton kialakított, cseréppel burkolt, enyhe lejtésű tetőkre aztán alacsony téglapilléreket építettek, amelyek a függőkert vízszintes, szigeteletlen burkolatát tartották. A kertből leszivárgó vizet a tetőcserepek a lapos hajlású tetőszakaszok között kialakított csatornákba gyűjtötték, ahonnan aztán függőleges vezetékekkel távolították el. 18 Esztergomban kisebb méretekben, de hasonló technikával oldhatták meg fürdő lefedését. A boltozott caldarium felett az urbinoihoz hasonló tetőszigetelés lehetett, a famennyezetes frigidarium szigetelését talán ólomlemezekkel oldhatták meg. A két kamrát elválasztó válaszfal fölött alakíthatták ki a vápacsatornát. Innen a vizet egy függőleges vezetékszakasszal kellett elvezetni. Erre abban, a már említett pillérben lehetett módjuk, amely talán a hypocaustum kéményének is helyet adott. Az esővíz innen azon a kőcsatornán átjuthatott a caldarium északnyugati sarkában lévő vízköpőig, amelynek darabjait Nagy Emese a kamra padlója alatt feltárta. A fent leírt sajátos tetőszigetelési mód ugyanakkor arra vall, hogy a fürdő felett egy fedetlen terasz helyezkedett el. E teraszra nézett a lakótorony toldaléképítményének díszes, északi ablaka. Elképzelhető, hogy az ablak előtt egy tornác húzódott, amelynek pillérét támaszthatta alá a fent említett, kéményt és talán esővízcsatornát is magába foglaló falpillér a caldarium válaszfalán. Ez a tornác a kis udvarról felvezető lépcsőház tetejéhez kapcsolódva L alakban övezhette a teraszt. Ezek szerint Vitéz János második kertje lényegében a belső udvart jelenthette, amely akkor még a jelenlegi alapterületének mintegy háromszorosa volt, hiszen magába foglalta a ciszterna feletti pincét, 19 sőt a fürdő feletti függőkertet is. Talán erre a tornácokkal övezett függőkertrészre utalhatott Bonfini „quem xystis excoluit et superiore ambulacro coronavit" kifejezésével. Vitéz János esztergomi építkezésein megfigyelhető részletformák: a nagyterem nyíláskeretei, konzolai, loggiájának töredékei, 20 a belsővár lépcsőházának ajtókerete mind későgótikus tagozatok, ami kétségtelen jele annak, hogy ezeket az építkezéseket helyi, későgótikus építőműhelyek kivitelezték. Fürdőjének mintaképeit is megtaláljuk Magyarország palotaépítészetének korábbi emlékei között. Az első ismert, itáliai reneszánsz fürdő, az urbinoi hercegi palotában, Francesco di Giorgio Martini tervei szerint épült - már Vitéz János 1472-ben bekövetkezett halála után - 1477-1482 között. 21 A sokkal összetettebb rendszerű urbinoi fürdő antik római fürdők romjainak ismeretét, valamint Vitruvius és az ifjabb Plinius fürdőleírásainak hatását mutatja. Ez utóbbiakat már a művelt humanista, Vitéz János is ismerhette, és talán a magyar királyi paloták fürdőszobái mellett valamelyest ezek is szerepet játszhattak abban, hogy felmerült benne az igény egy magánfürdő építésére, ám ezt nem antik és nem is itáliai előképek alapján készíttette el, hiszen konkrét párhuzamai sokkal közelebb is megtalálhatóak voltak. Az itáliai reneszánsz építészet hatásai Esztergomban csak Vitéz János utódai idején jelentek meg. 22 17. HORVÁTH István: Esztergom - vár. Rég. Füz. ser. 1. no. 46 (1994). 91-92. 18. GuiDI, Vittorio: Coperture, caratteristiche strutturali. In: POLICHETTI 1985. 523-527. 19. A ciszterna feletti pince déli támpillérével már elépítették azt a későgótikus keretű lépcsőházajtót, amely Vitéz korában a belső udvarról a kápolna és a lakótorny felé vezetett. E megszüntetett lépcső helyett készült az az új lépcső, amely a pince felett kialakított függőkertből már lefelé vezetett a kápolna kapuja elé. E lépcső reneszánsz korlátját Szatmári György címere díszítette, ami egyértelműen XVI. századi keletkezésére utal. 20. A loggia néhány nagyjelentőségű vörösmárvány töredékét KLINGER Lászlónak sikerült azonosítania. 21. POLICHETTI 1985. 187-188. 22. Itt szeretnék köszönetet mondani TOLNAI Gergelynek a Magyar Nemzeti Múzeum esztergomi Vármúzeuma régészének a munkámhoz nyújtott számos segítségért.
