F.Romhányi Beatrix - Grynaeus András - Magyar Károly Végh András: Ünnepi tanulmányok Kubinyi András 75. születésnapjára (Monumenta Historica Budapestinensia 13. kötet Budapest, 2004)
MAGYAR Károly: Adatok a budai István-torony kérdésköréhez
A fenti dolgozat szűk keretei között megkíséreltük körüljárni az István-torony építésének témakörét. Bizonyos választ a felvetett kérdésekre nem nyertünk, azonban a magunk részéről úgy véljük, a továbbiakban a torony építési korát tekintve a XIII. századi eredetet - a korábbi véleményünkkel szemben - korántsem zárhatjuk ki teljes határozottsággal. Nem kétséges, hogy a téma további kutatást érdemel. ADATTÁR Alt Windeck (Németország - Baden-Württemberg) 1200 körül; a két Bergfried közül a D-i (9,6 x 9,8 m), jelen formájában a belső kerítőfal mögött. (Krahe 2000. 77) Angerbach/Tyfov (Csehország) XIII. sz. második fele; a négyszögletes „lakótorony" a K-Ny irányú gerincen elnyúló vár nyugati részének Ny-i végében, „hajóorr" pozícióban áll. (i.m. 719, ld. még a főszövegben, részletesen is.) Bruck (Ausztria - Tirol) 1252-77. között; a lakótoronynak (12 x 12 m) nevezett épület a külső kerítőfal mögött, (i.m. 124) Elbogen v. Steinelbogen/Loket (Csehország) XII. sz-i eredetű várban XIII. sz-i öregtorony (8,2 x 8,2 m); a torony a szilvamag alaprajzú vár nyugati sarkában áll, ma kettős ill. hármas várfal mögött, fedezve az alatta lévő két kaput. (i.m. 169, ld. még a főszövegben.) Esch (Luxemburg - Wiltz) XI. sz-i eredetű vár - Bergfried ??; a Bergfried a hosszanti elrendezésű, magaslati (?) vár déli végében áll „hajóorr" pozícióban, ma kívülről részben kettős fal övezi. (i.m. 177) Federaun/Thurnegg-Oberburg (Ausztria - Karintia) XII-XIII. esetleg XIV. sz.(?); a Bergfried (7,5 x 7,5 m) a szabálytalan, hosszúkás alaprajzú magaslati vár keleti végében, szabadon áll, élével az előtértől elválasztó árok átjárója felé. (i.m. 184) Forchtenstein (Ausztria - Stájerország) 1222 előtt; a Bergfried (10 x 10 m) a K-Ny-i gerinc Ny-i végében, kifelé szabadon áll a kapu felett/mellett, (i.m. 189) Gießen (Németország - Baden-Württemberg) a vár első említése 1357(1); sík területen elhelyezkedő, szabálytalan ötszög alakú belsővár Ny-i sarkában áll a Bergfried (7x8 m), (i.m. 212) Gösting (Ausztria - Stájerország) XII-XIII. sz. (?); K-Ny-i magaslat K-i végében álló Bergfried (kb. 9x9 m), a belsővár fala mögött, (i.m. 217) Greifenstein (Auszrtia - Alsó-Ausztria) 1250 körül; a Bergfried (9 x 9,5 m) a mandula alakú sziklaorom, ill. vár D-i végében áll, kifelé szabadon, (i.m. 224) Habsburg-Ostburg (Svájc - Aargau kanton) XI. sz.; a Bergfried a hosszúkás hegyhát K-i részén álló vár K-i végében helyezkedik el. (i.m. 239, ld. még a főszövegben.) Hochburg/Hachberg (Németország - Baden-Württemberg) 1220. körül; a négyzetes alaprajzú Bergfried (8 x 8m) a mandula alaprajzú, magaslati belsővár DNy-i sarkában áll, alatta/mellete két kapu helyezkedik el. (A „mandula" másik végében is torony - kerek alaprajzú, ék alakú kiképzéssel - áll.) (i.m. 275) Karneid (Olaszország - Dél-Tirol) 1230-1240 körül; a Bergfried (7 x 7 m) a szabálytalan ötszög alakú belső vár K-i szegletében áll, DK-i falával szabadon, (i.m. 319) Landsberg (Franciaország - Elzász) XII. sz. vége; a Bergfried a „hajó" alaprajzú belső vár E-i végében, „orrában" áll, alatta/mellette két kapu, ma többszörös várfal övezi. (i.m. 352) Lauf (Németország - Bajorország) XI. századi vár helyén 1350-1375 között épült vízivár; a Bergfried (10x10 m) a szabálytalan, háromszögszerű alaprajz Ny-i végében áll, kifelé szabadon, (i.m. 358) Nekarsteinach-Hinterburg (Németország - Hessen) 1150 körül; a Bergfried az ötszögletű belsővár Ny-i végében áll, ma háromszoros falgyűrűvel övezve, (i.m. 417)
