F.Romhányi Beatrix - Grynaeus András - Magyar Károly Végh András: Ünnepi tanulmányok Kubinyi András 75. születésnapjára (Monumenta Historica Budapestinensia 13. kötet Budapest, 2004)
MAGYAR Károly: Adatok a budai István-torony kérdésköréhez
területen mindkettő „csírái" megjelennek a XI-XII. században, de teljes kifejlődésükre (csakúgy, mint a többi variánséra) nagyjából a XII. század közepe és a XIII. század közepe között, azaz a Stauf-korban (1138-1254/1268) került sor, együtt a klasszikus „lovagvár" kialakulásával. 70 Önmagában tehát az öregtorony hasáb alakja nem keltező erejű. A két forma inkább az elterjedési terület, illetve sűrűség szempontjából mutat különbséget. 71 Sajnos az sem jelent igazán előrelépést a kérdésben, hogy az István-torony a hasáb alakú tornyok átlósan elhelyezkedő, ráadásul szegletben, illetve kiszögellő pozícióban lévő alfajához tartozik. Az általam német, illetve német vonzáskörbe tartozó területről ismert ilyen pozíciójú tornyok túlnyomó többsége ugyan a XII-XIII. századból származik, azonban előfordul XIV. századi is. 72 Magyar viszonylatban erre a típusra ehelyütt csak három példát vethetünk fel: Németújvárt (Güssing - Ausztria), Vajdahunyadot (Hunedoara - Románia) és Cseszneket, amelyek közül valószínűleg csak az első tekinthető „igazi" Bergfriednek, azaz öregtoronynak, s nagy valószínűséggel a XIII. század közepéről származik. 73 A két utóbbi viszont XV. századinak tűnik, s inkább a védelem előretolt „bástyájának", pontosabban tornyának számítható, semmint öregtoronynak. 74 Valamivel több segítséget jelenthet viszont magának a toronynak az alaprajza, különös tekintettel a „földszinti" három ablakra és az ajtóra. Utóbbi persze önmagában is külön problémát jelent, mert ellentmond az öregtornyoknál általános szabálynak, mely szerint a bejárat az emelet magasságában kell, hogy nyíljon. A kisszámú ellenpéldát a szakma általában késői eredetűnek tartja. 75 Kérdés persze, hogy az István-torony ajtaja mennyire tekinthető eredetinek? Gerevich maga, mint láttuk, csak késői munkájában vetette fel annak lehetőségét, hogy az ajtót másodlagosan alakították ki. 76 Ugyanez a helyzet Gerő László felvetésével. 77 Hasonló földszinti kiképzésű öregtornyok után vizsgálódva páthuzamokat cseh területen találtam. 78 A két, számomra jellegben és méretben leghasonlóbb torony két, XIII. századi eredetű, dél70. A német várkutatás már régen elvetette az alaprajzi formaváltozatok közötti időrendi különbségtételt. PIPER 1912. 189-190. (Ezt a nézetet Gerevich is magáévá tette. GEREVICH 1966. 275, azonban az általa PIPER egy korábbi, 1895-ös kiadásából idézett, ide vonatkozó, igen egyértelműen megfogalmazott részt az általam használt újabb kiadásban nem találtam.) Ugyanerre ld. még KRAHE 2000. 30. Általában a keltezésre LdM I. (BINDING) 1955: szász és thüringiai területen a XI. századtól, nyugat- és délnémet területen a XII. századtól, általánosságban a XII. sz. közepe - XIV. sz. vége; BILLER 1998. 140, 146-147: XI. századi példák mellett a XII. sz. közepe -XIII. sz. közepe; BiM I. (Ui iL - ZEUNE) 237-238: XII. sz. közepétől, különösen az 1180-as évektől a korai XTV. századig. 71. A négyzetes alaprajzú tornyok a déli és nyugati német területen jóval sűrűbben fordulnak elő, mint északon és keleten. KRAHE 2000. 30. 72. A következő példákat KRAHE 2000 alapján, tehát pusztán az alaprajzokból kiindulva állítottam össze, lehet azonban, hogy a tényleges helyismeret (lehetséges fő megközelítési, támadási irány, abszolút és relatív kronológia, stb.) tekintetében ezek nem mindenben állják meg a helyüket, illetve mások kimaradhattak. A felsoroltakon kívül még vagy további ötven(!) esetben valószínűsíthető az átlós megoldás. Az adattárat ld. a szöveg végén kiemelve. 73. Magát a várat eredeti formájában III. Béla építtette. FÜGEDI Erik: Középkori várak - Középkori társadalom. In: Várépítészetünk 1975. 63-86, itt 67: Amadé győri püspök építette rokonaival, Móric tárnokmesterrel és Jánossal; PRICKLER, Harald: Bitrgen und Schlösser Ruinen und Wehrkirchen im Burgetdand. Wien é.n. 58-64, az 59. oldalon a belsővár alap-, a 65— en a vár és környéke helyszínrajzával. KRAI IE 2000. 235, KRAHE félreértés következtében az öregtornyot III. Béla korinak tartja. A torony a félhold alakú, a lapos hegyháton még külön kiemelkedő belsővár keleti végében áll, északi sarkával, „élével" a fő megközelítési irányba fordítva. Mérete kb. 7x7 m. 74. Vajdahunyadra ld. MÖLLER István: A vajda-hunyadi vár építési korai. Budapest 1913. 11-13, valamint a III. és V. tábla alaprajza. Hunyadi építkezései közé sorolva. (MÖLLER elsősorban a pozícióra és az építőanyagok különbségére alapozva keltezett, nem ásatásra!) A torony az észak-déli hegygerinc É-i végében álló váron kívül, attól jó 25 m-rel D-re áll, s a várból - csapóhíd közbeiktatásával - külön, az összeköttetés céljára kiépített védőfolyosón lehet megközelíteni. Alsó szintje szabálytalan, trapézszerű alaprajzú, felmenő része viszont szabályos hasáb formájú. A felmenő rész méretei a helyszínrajz alapján nem állapíthatóak meg, de kb. 7,5 x 6,5/7 m körül lehetnek. Csesznekre ld. PÁMER Nóra: Csesznek. In: Várépítészetünk 1975. 120-125. A toronyra csak igen röviden tér ki, korát bizonytalanul hagyva. László Csabának, a várban jelenleg folyó ásatások vezetőjének szíves szóbeli közlése szerint a torony egykorú a külső várfallal, azaz XV. századi. Segítségét ezúton köszönöm. A torony egyébként a kelet-nyugati gerincen elhelyezkedő vár keleti végénél áll, a belső váron kívül, attól kissé DNy-ra, a külső várfalba foglalva. Az emeleti részen nyíló bejáratát egykor a belső várból kőpillére ültetett faszerkezetű hídon át lehetett elérni. Mérete a helyszínrajz tanúsága szerint mintegy 7,3 x 6,4 m körüli. 75. BiM I. (UIIL - ZEUNE) 242. 76. GEREVICH 1987. 151-152. GEREVICH erre sem itt, sem - ismereteim szerint - máshol nem hoz bizonyítékot. 77. GERÖ 1955. 155 még három lőrésről emlékezik meg, azonban 1994-es művében már négy lőrést emleget (ld. 31.). Ez esetben vagy tévedett, vagy - kimondatlanul - azt feltételezte, hogy az ajtót utólag, egy eredeti lőrés helyén nyitották. Bár az utóbbi lehetőség nem teljesen kizárható, de kevéssé valószínű, mert az ajtóhoz a fal vastagságában vezető folyosó keskenyebbnek látszik, mint a tényleges ablakfülkék belső szélessége, mellette szűkítés, elfalazás nyoma viszont nem látható. 78. Érdekes módon ezen a területen a négyszögletes, illetve négyzetes alaprajzú tornyok száma összevetve a kerek alaprajzúakkal még csak nem is kimagasló, inkább átlagosnak tekinthető. KRAI IE 2000. 30.
