F.Romhányi Beatrix - Grynaeus András - Magyar Károly Végh András: Ünnepi tanulmányok Kubinyi András 75. születésnapjára (Monumenta Historica Budapestinensia 13. kötet Budapest, 2004)

MAGYAR Károly: Adatok a budai István-torony kérdésköréhez

Az István-torony és környezete Schedel metszetén (Í470 előtt) gokhoz képest szokatlanul szűk időhatárok között mozoghatunk. Ráadásul az időhatárokat még tovább finomíthatjuk, hiszen az udvar Visegrádról Budára költözését alapul véve kijelenthető: „Az István-várnak 1347 és 1355 között készen kellett állnia, és a herceg lakhelyéül, kormányzati székhelyéül szolgálnia." Persze, ha ehhez hozzátesszük Gerevich következő mondatát - „Vagy azért nevezték István-várnak, mert ő építtette, vagy azért mert benne lakott." - az alsó időhatár ismét valamelyest kitágul, mert az sem zárható ki, hogy az ifjú herceg egy már korábban megépült „várat" vett át!

7 Egy perdöntőnek minősíthető régészeti adat alapján azonban így sem vehetjük az épületegyüttest sokkal korábbinak. Az „L" alakú palotaszárny E-ról számított harmadik (III.) helyiségének E-i fala mentén, az alapozási árokból ugyanis Károly Róbertnek olyan dénárja (CNH II. 47.) került elő,

8 amelyet az újabb, Huszár-féle katalógus 1333-as keltezéssel tart nyilván.

9 Ezzel végül is az „István-várral", és benne az István-toronnyal kapcsolatos ismereteink a lehetőségekhez képest helyükre is kerültek volna. Lehetne még vizsgálni, hogy az épületet ténylegesen mikor használta a herceg, vagy halála után - mint ahogyan azt Zolnay László feltételezi - családja is itt lakott-e még egy darabig? Mindez azonban az építési kor meghatározását nem befolyásolná. Van azonban néhány olyan kérdés, amelynek taglalására úgy vélem, érdemes még kitérni. Jeleznem kell azonban, hogy a kérdéseket jószerével csak megfogalmazni szándékozom, nem megválaszolni, még kevésbé lezárni. II. Mindenek előtt egy fontos pontosítás, amelyet - úgy tűnik - az „Istvánvár"-ral foglakozó kutatók a jövőben semmiképpen nem hagyhatnak figyelmen kívül. Spekner Enikő legújabb kutatásai során kimutatta ugyanis, hogy az egyik XV. századi elbeszélő forrásban, pontosabban annak forráskiadásaiban 7. GEREVICH 1966. 274 (Gerevich a névadónak vélt Anjou István herceg halálát 1355 elejére teszi!) Uő a 138. oldalon még egyenesen úgy fogalmaz, hogy az István-várral kapcsolatos „.. .pénzek (Károly Róbert) és leletek a XIV. század elejére, első felére engednek következtetni. Ezek szerint István herceg legfeljebb befejezi az István-várat és benne lakik, de nem ő kezdi építeni. Az építkezéseket megkezdik már Károly Róbert uralkodása alatt." 8. GEREVICH 1966. 129. 9. HUSZÁR, Lajos: Münzkatalog Ungarn von 1000 bis heute. Budapest 1979. 482. sz. alatt.