F.Romhányi Beatrix - Grynaeus András - Magyar Károly Végh András: Ünnepi tanulmányok Kubinyi András 75. születésnapjára (Monumenta Historica Budapestinensia 13. kötet Budapest, 2004)
RITOÓK Ágnes: Szempontok a magyarországi templom körüli temetők elemzéséhez
„rovásírásos" gyűrűk magyarországi (közép-európai) elterjedését Nyugat-Európában néhány évtizeddel követte analóg darabok megjelenése. 55 A XI. század közepétől a XIII. század elejéig Európaszerte közkedveltek voltak csonka gúla alakú foglalatba helyezett kő- vagy üvegbetétes gyűrűk. 56 Használatuk ugyanebben az időszakban magyarországi templom körüli temetőből is adatolt. 57 II. A temető szerkezete és topográfiája A temető „magja" a templom. Az épület maga is temetkező helyül szolgálhat időközönként változó mértékben, és a társadalom más-más rétegeit érintve. A körülötte lévő temető sírjainak eloszlása sohasem egyenletes, mivel a temetőn belül is vannak „előkelőbb" helyek. Az egyén rangját a társadalomban többé nem a gazdag sírmelléklet, hanem a „jó" temetkezőhely jelenti. Nagy a zsúfoltság a templom falainak közelében, az ereszek alatt, 58 különösen a déli és a keleti oldalon. Az északi térség fokozatosan kiürül, a későközépkorban lehetőleg elkerülik a temetőnek ezt a részét. Ez a jelenség nemcsak Magyarországon figyelhető meg, hanem általánosan jellemző a középkori Európa templom körüli temetőire. 59 A XVIII. századi(?) angol néphagyomány szerint a templomoktól északra fekvő területet soha nem is szentelték fel, s ide a gonosztevőket, öngyilkosokat és kereszteletlen gyermekeket földelték el. 60 A fentiekből következően a legkevésbé bolygatott állapotban a temető legkorábbi temetkezései a templomtól északra, északkeletre maradhatnak fenn. Ebből azonban nem feltétlenül következik, hogy a temetkezés a templomtól északra eső területen „indul". A temetők szerkezetével kapcsolatos további kérdés a temető belső rendjének kialakulása/kialakítása. A feltárás során dokumentált „káosz" a valóságot bizonnyal kevéssé jellemezte. Az egyes temetkezéseknél felvett adatsorok összesítő elemzése (sírgödör formája, váz helyzete, leletek) választ adhat arra a kérdésre, hogy előre kijelölték-e családok, településrészek vagy a plébániához tartozó faluközösségek végső nyughelyét a temetőn belül? A válaszok azonban - legalább a családi kötődések vonatkozásában - antropológiai megerősítést kívánnak. Gyakran, elsősorban antropológusok által felvetett probléma a gyermeksírok kis száma. Az ok szinte temetőnként más és más: egyes helyeken külön temetőrészt alakítottak ki számukra (ezek az esetek a fenti kérdéskörhöz kapcsolódnak), másutt kis mélységben temetik el őket a temető - ma úgy tűnik - tetszőlegesen kiválasztott területén. Néha egy felnőtt sírjába helyezik a kicsiket: kérdés, hogy szülője/közeli rokona vagy (ahogy erre néprajzi adatok utalnak) a legutolsó halott vezeti át őket a másvilágra. 55. Közölt adatokra támaszkodó összefoglalásuk legutóbb: SzÖKE Béla Miklós - VÁNDOR László: Pusztaszentlászló Árpádkori temetője. Fontes Archaeologici Hungáriáé. Budapest 1987. 68-73. 56. Das Reich der Salier 1024-1125. Katalog zur Ausstellung des Landes Rheinland-Pfalz. Siegmaringen 1992. 444. 57. M. AlíADl Csilla: A főnyed-gólyásfai Árpád-kori temető és település eddigi ásatásának összegzése. Somogy Megyei Múzeumok Közleményei 13 (1998). 117, 120. 58. DANIELL 1998. 101, 128. A csapadék a templom tetejéről lefolyva mintegy megszentelődött. 59. DANIELL 1998. 60. HARDING, Charlotte: Wharram Percy (North Yorkshire): Topography and Development of the Churchyard. In: Cimetière 190.
