F.Romhányi Beatrix - Grynaeus András - Magyar Károly Végh András: Ünnepi tanulmányok Kubinyi András 75. születésnapjára (Monumenta Historica Budapestinensia 13. kötet Budapest, 2004)
GYÖNGYÖSSY Márton: Zsigmond király aranypénz-verésének első korszaka (1387-1401)
Korrend és tipológia Zsigmond király CNH II. 118. típusú aranyforintja a középkori magyar aranyforintok negyedik típusába sorolható, lényegében ezt a típust (négyeit „címeres" aranyforint) verték egészen Hunyadi Mátyás pénzreformjáig, amikor az előlapi címerkép helyére Szűz Mária, Magyarország védasszonya került („madonnás" aranyforint). 21 Zsigmond aranyforintjainak előlapjára a király címerének megfelelően a vésnökök tehát egy négyeit címerpajzsot alkottak, melynek első és negyedik mezejében a vágások, a második és harmadik mezejében a CNH II. 118. esetében a brandenburgi sas, a CNH II. 119. esetében a cseh oroszlán látható. A veretek hátoldalára - ahogyan Nagy Lajos (1342-1382) uralma óta ez szokásos - a lovagi eszmét megtestesítő és nemzeti szentnek tekinthető Szent László alakja került. A szent király jobbjában harci szekercét tart egyenesen, baljában pedig országalmát. A szent alakja mellé kétoldalt verték a verdejegyeket (illetve a verde- és mesterjegyeket). Az előlapi körirat teljes szövege két gyöngykör között szinte kivétel nélkül mindig kereszttel kezdődik: Sigistnundi dei gratia regis Ungarie, azaz Zsigmondé, Isten kegyelméből Magyarország királyáé (tudniillik a pénz). A hátoldalon gyöngy- és vonalkör között: Sanctus Ladislaus rex, azaz Szent László király. Pohl Artúr szerint Zsigmond pénzverésével változott meg az aranyforint pénzlába: ettől kezdve ugyanis az aranyforint nyerssúlya 3,5723 gramm lett, színsúlya azonban maradt 3,5157 gramm. 22 A középkori magyar aranyforintok pénzlábára csak XVI. századi adatokból következtethetünk. Ezek szerint egy (budai) márka 23 karát 9 grén (989,6%o) finomságú aranyöntvényből 69 darab aranyforintot vertek. Adataink alapján a középkori magyar aranyforintok átlagsúlya (törvényes középsúlya) 3,55852 gramm volt. 23 A Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményében lévő 43 darab CNH II. 118. típusú aranyforintot lemérve az alábbi átlagos súlyt állapítottam meg: 3,50 gramm. Ha feltesszük, hogy a Pohl Artúr által megadott érték helyes, úgy a veretek esetében átlagosan 2%-os kopással számolhatunk. A Pohl-féle törvényes középsúlyt egyébként több darab is megközelítette, de egy sem érte el, a legsúlyosabbak 3,56 gramm súlyúak (Dl-4, Dl-5). Az egyes darabok átmérője 20-21 milliméter között ingadozik, tehát viszonylag egységes képet mutat. Tekintettel arra, hogy következtetéseim levonásához csak a már említett 43 darab állt rendelkezésemre, statisztikai elemzésekbe nem kívánok belemenni. Egy 21. HUSZÁR 1958. 72-73. 22. POHL 1967-1968. 43. 23. A magyar aranyforint pénzlábával kapcsolatos forrásokat összefoglalja: PAULINYI 1937. 493 (9. lábjegyzet). A legkorábbi forrásadat az aranyforintok pénzlábára az „Ars cementi", ezzel egybecsengenek Bornemissza Pál és Werner György jelentésének (1552) adatai is. A finomság meghatározása (23 karát 9 grén) a körmöci kamara 1564/1565-ös számadásából ismeretes (PAULINYI 1937. 493 (9. lábjegyzet)). Karl SCHALK a XLX. században jelentős mennyiségű középkori magyar aranyforint fizikai jellemzőit mérte meg. Ekkor - bár csak néhány példányon - finomsági vizsgálatokat is végzett. Mérései azonban a fentiektől eltérő eredményre vezettek: a megmért Zsigmond-aranyforint 981 %o, az I. Ulászló-aranyforint 984%o, a Mátyás-aranyforint pedig 982% 0 finomságú volt (SCHALK 1880. 194; KOVÁTS Ferenc: Pénzérték-viszonyok Pozsonyban 1435-1460. Első közlemény. Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle 7 (1900). 390). A legutóbb BUZAJános foglalkozott az aranyforint pénzlábával XVI. századi források elemzése során. Felhívta a figyelmet I. Ferdinánd 1533. évi követutasítására, amely szerint a magyar aranyforint finomsága 23 1 karát ( = 989,6%o), az aranyforintból 78 darab ment egy bécsi márkára, azaz a törvényes középsúly 3,60 gramm lenne, tehát egy kicsit eltér az egyéb forrásainkból megismert pénzlábtól: BUZA János, A magyar és a török dukát árfolyama a 16. század közepén. Századok 135 (2001). 892-893. Egyébként III. Frigyes 1481-ben a magyar mintára verendő („guidein auf die ungrische gewondheit gemunsset") aranyforintjainak a pénzlábát másik említhető végletként adta meg: 1 bécsi márka 23 1/2 karátos (979%o) aranyból 80 darabot kell verni; a törvényes középsúly 3,5 gramm lenne: NAGL, Alfred: Die österreichische Münzordnung vom Jahre 1481. NZ 1 (1908) 160. A XLX. századi magyar kutatás a középkori magyar aranyforintok törvényes középsúlyát 3,5593 grammban határozta meg: BELI IÁZY János: A régi magyar pénzverési súlymértékek. Különnyomat a „Bányászati és Kohászati Lapokéból. Selmecbánya 1889. 45. Karl SCHALK Zsigmond 24 darab aranyforintjának súlyát mérte le, átlagsúlyként: 3,536 grammot kapott: SCHALK 1880. 196.
