F.Romhányi Beatrix - Grynaeus András - Magyar Károly Végh András: Ünnepi tanulmányok Kubinyi András 75. születésnapjára (Monumenta Historica Budapestinensia 13. kötet Budapest, 2004)
GRYNAEUS András: A magyarországi dendrokronológiai kutatás eredményei és új kérdései
Az avar-kor problémája A következő években jelentős eredmények, és számos időrendi problémákon túlmutató kérdés megválaszolása várható az avar-korból származó kutak dendrokronológiai elemzése révén. Az elmúlt évek során több lelőhelyről (Kaposvár, Lébény, Mosonmagyaróvár, Mosonszentmiklós, Zalavár - 7. ábra) vizsgálhattunk meg faszerkezetes kutakat, melyek eredményeképpen több, viszonylag hosszú (a leghosszabb 312 év adatát tartalmazza!), több gerenda adatait felhasználó adatsor áll rendelkezésünkre. Ezeket a feltáró régészek az avar-korra, vagy az azt követő időszakra keltezték. Ezek az adatsorok még nem álltak össze egységes kronológiává, de ez egy-két szerencsés lelet előkerülése nyomán bármikor bekövetkezhet. Ez egyrészt érdemi és pontos támpontot adhat majd a korszak kutatóinak a kezébe az időszak belső periodizációjához, illetve érdemben és egy természettudományos forráscsoportra alapozva vizsgálhatóvá teszi majd az „avar-kori" pusztásodás kérdését, azaz az avarok (egyes kutatók pl. Györffy György 42 ) által vélelmezett, kihalását, eltűnését okozó szárazság, száraz periódus létét és jellegét. Egy történeti időkben bekövetkezett katasztrófa nyomai? Sajátos, és interdiszciplináris kutatással feldolgozható lelőhelynek számít a Nyékládháza határában lévő István-tó. Itt 1995-ben egy régészeti lelet (neolit-kori tárolóedény alja) nyomán mértünk fel és dokumentáltunk egy sajátos lelőhelyet: a kavicsbánya által kitermelt sóderben igen nagy méretű (a legnagyobb 12 méter hosszú!) tölgymaradványokat találtunk, több rétegben. Az ekkor elvégzett dendrokronológiai elemzések révén megállapítható volt, hogy a bánya egymástól távol lévő területeiről előkerült maradványok között időbeli átfedés van, azaz nem néhány fa kidőlése és eltemetődése, hanem egy komolyabb méretű és időben is kiterjedő (természetes) erdőpusztítás (erózió?) eredményét szemlélhetjük. A jelenséget érdekessé az tette, hogy a maradványok alatti rétegekből neolit kori cserepek kerültek elő, a fölötte levő humuszból pedig középkori leletek. Az elvégzett C14-es vizsgálat a fák korát kb. 6000 évesnek határozta meg. 2001-ben újabb, és igen nagy mennyiségű famaradvány került elő a bánya bővítése révén. Ekkor már a feldolgozásba és felmérésbe geológusok 43 is bekapcsolódtak. Ennek köszönhetően a fákat szállító egykori folyó jellege, nagysága, iránya is rekonstruálhatónak tűnik, illetve megfogalmazhattunk egy-két hipotézist a fák eredetére vonatkozóan (galériaerdő-pusztulás, völgyelzáródás és ennek a „gátnak" az átszakadása), melyek a jövőben bizonyításra várnak 44 . A fákra jellemző volt a kéreg és a szijács következetes hiánya, és a hosszú egyenes törzs. Ez utóbbi kizárni látszik a pusztuló galériaerdőből való származtatást, mert nem találtunk a galériaerdőkre jellemző, a lassú kidőlés miatt meggörbült törzseket. A fák fajának kérdése is segíthet az eredet tisztázásában, ugyanis a lelőhelyen, néhány szilmaradványtól eltekintve kizárólag tölgymaradványokat találtunk, míg ma a térség ártéri erdeiben elenyésző e fafaj aránya (a Tisza 1990 és 2000 között vizsgált ártéri erdeiben csak 5,9-6,4% a tölgyek aránya) 45 . Egy katasztrófa valószínűsítése esetén más mód42. GYÖRFFY György - ZÓLYOMI Bálint: A Kárpát-medence és Etelköz képe egy évezred előtt. In: Honfoglalás és régészet. Szerk. KOVÁCS László. Budapest 1994. 13-37. 43. KÁZMÉR Miklós ELTE, Őslénytani Tanszék 44. KÁZMÉR, Miklós - GRYNAEUS, András: Subfossil driftwood at Nyékládháza, Hungary - dendrochronology and sedimentology. Poszter az Eurodendro 2003 konferencián, Obergurgl, 2003. szeptember 10-14. 45. DOBROSI Dénes - SZABÓ Gábor: A Tisza ártéri erdeinek változása 1990 és 2000 között. (WWE füzetek 20.) Budapest 2002.
