B. Nyékhelyi Dorottya: Középkori kútlelet a budavári Szent György téren (Monumenta Historica Budapestinensia 12. kötet Budapest, 2003)

II. Rövid kutatástörténet

Az 1696-os Zaiger térképrajza 31 MZSO V/l. köt. (1959) 13. p. kat.sz. 12. 32 KUMOROVITZ 1963. 113-116. p., KUBINYI 1999. 19-22. p., VÉCH 1999.25-29. p. 33 VÉGH András: A Szent György tér története a középkorban. 2003. TBM sajtó alatt. 34 RÓZSA 1999. 49.p. 1. kat. sz. 18. kép. (Magyar Nemzeti Múzeum Ltsz. MNMTKCs 209/1930.Cr.) 35 WEIDINGER-HORLER 1956. 29-30.p. és 2,, 3. melléklet 36 NAGY 1971. 117. p., WeidingerHoler 1956. 29-30. p. és 3. melléklet Róbert párti budai bíró fegyvereseivel a zsinagóga melletti kapun át hatolt be a városba. A helyszín a Zsidó-kapuval azonosítható.

31 Az utca közepe táján, a keleti házsorban 1410 körül felépült a Zsigmond király által alapított kisebb Szűz Mária, más néven Szent Zsigmond királyi kápolna, 1457-től társaskáptalan.

32 Ettől kezdve a Szent Zsigmond utca elnevezést használták.

33 A telkek tulajdonosairól okleveles adatokkal csak a XV. század végétől rendelkezünk, s az oklevelek alapján zárt beépítettség rekonstruálható, melyet az 1541-ben készült Schön metszet is megerősít.

34 A török hódoltság korában (1541-1686) a középkon telekstruktúra átalakult, amint az a Joseph de Hauy francia hadmérnök által 1687-ben készített, az egykori telekbeosztásokat is ábrázoló felmérésen látható. Ez a térkép a kutatási területen öt telket (373-377) jelöl,

35 ám a tagolt, felaprózott telekstruktúra ellentétben áll az írott forrásokból rekonstruálható középkor végi állapottal, mivel a Hauy-térkép a török korban, majd az ostromok pusztításai nyomán átalakult telekstruktúrát rögzítette. Az 1696. évi Zaiger (házösszeírás) már csak három telket jelzett (283-285) a későbbi Telekipalota helyén,

36 a telekbeosztás főbb vonalaiban a középkori arányokat mutatta, ha méretben nem is pontosan egyezett velük.