B. Nyékhelyi Dorottya: Középkori kútlelet a budavári Szent György téren (Monumenta Historica Budapestinensia 12. kötet Budapest, 2003)

VIII. A selyemkárpit és párhuzamai

206 Mária második párizsi útján, 1292 januárjában Aix en Provance-ban proklamációt bocsátott ki. Ebben önmagát tekinti Magyarország királynőjének, s mint ilyen, jogánál fogva a magyar trónt legidősebb fiának, Martell Károlynak adja át. DÜMMERTH 1982. 193.p. (Megjegyzendő, hogy Mária fia volt a később szentté avatott Toulouse-i püspök, Lajos is.) 207 BERTÉNYI 2000. 48. p. 208 Erről és az ezt megelőző időszakról részletesen: MISKOLCZY 1928. 18-78.p.

; MISKOLCZY 1937.; PÓR 1895. 209 ENGEL- KRISTÓ- KUBINYI 1998 (további irodalommal). IV László magyar király gyermektelenül halt meg

7 ezért testvére, Mária igényt támasztott a magyar trónra,

206 az Anjouk ugyanis nem ismerték el törvényesnek III. András magyarországi uralmát, s ebben támogatta őket VIII. Bonifác pápa is. Károly Róbert (aki a magyarországi oklevelekben a Károly nevet használta) 1288-ban született, Martell Károly és Habsburg Klemencia elsőszülött fiaként. Anyja a második szülésébe belehalt. Martell Károly halála (1295) után a még gyerek Károly Róbert lett volna a nápolyi trón várományosa, de II. Károly harmadik fiát, Bölcs Róbertet tette meg Nápoly trónörökösének. A rendelkezést 1297-ben VIII. Bonifác pápa is megerősítette,

207 s ezzel a nápolyi és a magyar Anjou-ág kettészakadt. Károly Róbert mindössze 12 éves volt, amikor Magyarországra indult, hogy elfoglalja trónját, mivel nagyapja, II. Károly végrendeletében (1309) úgy intézkedett, hogy Bölcs Róbert vagy fiai halála után sem illeti a trón Martell Károly leszármazottait, helyettük Róbert öccsének, Fülöpnek az ága következik. Károly Róbert magyarországi uralkodása során többször kísérletet tett arra, hogy nápolyi trónigényét érvényesítse. Ez akkor látszott először teljesülni, mikor fiát, Andrást (Endrét) 1333-ban öszszeházasította Johannával, a későbbi nápolyi királynővel, Bölcs Róbert unokájával. András meggyilkolása után fivére, I. (Nagy) Lajos magyar király többször hadjáratot indított a nápolyi trón és a „vétkesek megbüntetése" céljából, de ezek a hadjáratok nem jártak tartós sikerrel. I. Lajost leánya, Mária követte a magyar trónon. Első alkalommal fordult elő Magyarországon, hogy a koronát nő viselte. Az ország az utódlás kérdésében több pártra szakadt. A nápolyi, vagy más néven Horváti-párt a fiági örökösödést támogatta, és a trónt Kis Károly nápolyi királynak szánta. Kis (durazzói) Károly I. Lajos oldalági rokonaként a király udvarában nőtt fel, és népszerű volt a délvidéki nemesség körében. Károly támogatóinak élén Horváti Pál zágrábi püspök és testvére, János macsói bán állt. Az ún. nápolyi párt meghívta Károlyt a magyar trónra. Máriának le kellett mondania Károly javára, akit 1385. december 31-én királyivá koronáztak,

209 ám uralkodása csak 39 napig tartott. Erzsébet