B. Nyékhelyi Dorottya: Középkori kútlelet a budavári Szent György téren (Monumenta Historica Budapestinensia 12. kötet Budapest, 2003)

VIII. A selyemkárpit és párhuzamai

VIII. CS A SELYEMKÁRPIT ÉS PÁRHUZAMAI 182 ENDREI 1989. 39Károly Róbert esküvőjének ábrázolása a Képes Krónikában (fol 7

Or) A selyem mindig a gazdagságot és a rangot jelképezte. Kínában már a Kr. e. III. évezredben ismerték a selyemszál - a selyemhernyó fonómirigyeinek levegőn szállá szilárdult váladéka - készítésének titkát. A selymet értékessé tette, hogy feldolgozása rendkívül időigényes, bonyolult és nagy türelmet kívánó munka. A kora középkorban a selyem arab közvetítéssel honosodott meg az Ibériai-félszigeten, később Palermóban, majd Dél-Itáliában, s a textilművészet csúcsát akkoriban a Keletről érkezett selyemszövetek jelentették. A keleti monopóliumot először Lucca törte meg a XII-XIII. század folyamán, majd a XIV században több itáliai város is gyártani és exportálni kezdte a selyemszövetet, többek között Firenze, Genova, Bologna, Velence.

182 A vászonkötésű hernyóselyem szövet a XVI. században már nem tartozott a drága selymek közé, a drágább selyemtaft ára ebben a korban már csak az egyszerű tiszta