B. Nyékhelyi Dorottya: Középkori kútlelet a budavári Szent György téren (Monumenta Historica Budapestinensia 12. kötet Budapest, 2003)

VII. A kút iszapos részének textilleletei

Lándzsás-makkos töredékek A másik csoportot alkotó három, lándzsa alakra emlékeztető, levélformájú textiltöredék alján kétfelé ágazó rövid szár, csúcsán makk formájú végződés található, a lándzsaforma közepén tölgylevél alakú betéttel. A motívumot kontúrozó fonal keretezi, hasonlóképpen a betétet is.

167 A textiltöredékek alapanyaga selyemtaft

168

, lánc- és vetüléksűrűsége 38-40/cm. A láncfonal „S

;? alakban sodrott, a vetülék sodratlan. A kontúrozó szál kétágú, „S" alakban sodrott selyemfonal, amelyről három darabot párhuzamosan vezetve, selyemfonallal varrtak az alapra. A tölgylevél formájú betét láncsűrűsége 38-40/cm. Vetüléksűrűsége, eltérően az eddigiektől 50/cm. A színezékvizsgálati eredmény a kézirat lezártáig nem készült el, tehát csak feltételezhető, hogy a kétféle finomságú selyemtaft színe is eltérőlehetett. Ezeket a töredékeket is valószínűleg sablon segítségével rajzolták elő, mert az előrajzolás vonalai ezeken a darabokon is fellelhetőek. 167 Mérete: 42x9,5 cm; a betét hosszúsága 18 cm (BTM 2001.2.1-3.) 168 A vászonkötés az egyik legegyszerűbb alapkötésnek számít. Mintaeleme két lánc- és két vetülékfonalból áll, melyek helyzetüket állandóan változtatják szín- és fonákoldalon. Elnevezése a felhasznált nyersanyagok szerint változik: a len- és pamutiparban vászonkötésnek, a gyapjúiparban posztókötésnek, a selyemiparban taftkötésnek nevezik. E NACY-KRALOVÁNSZKY-MÁTÉFYJÁRÓ1993.91.p. Tölgyleveles textilek