B. Nyékhelyi Dorottya: Középkori kútlelet a budavári Szent György téren (Monumenta Historica Budapestinensia 12. kötet Budapest, 2003)

VI. Összefoglalás a régészeti eredmények alapján

137 Vö: Elmar ALTWASSER: Die mittel­vizet adó kutat. Az ásatási területen majd mindegyik telekhez tar­tozott egy hasonlóan kialakított s hasonló mélységű „gödör 77 , mely korábban lehetséges, hogy kútként vagy vízgyűjtőként funkcio­nált. Kérdéseinkre a választ csak a feltárt területek leletanyagának részletes, alapos feldolgozása adhatja meg, a kútleletek összeha- aiteriichen Synagogen in Mittel­, , , , -, europa ein forschungsgeschicht­sonlito elemzésével. .. , ... , _., .. ... licher Uberblick. Beitrage zurMit­Szükséges lenne továbbá a zsinagóga pontos helyének tisz- teiarchäoiogie in Österreich 14. ,„ . . . , . . , , r - , , , . r _ . 1998. 139-150. p, Ulrich KLEIN: tazasa. 137 Vegh András a kisebbik Szűz Maria- vagy Szent Zsig- DieAusgrabungendermittelalter . mond-templom alapításának kérdése kapcsán kimutatta, hogy liehen Synagoge von Marburg/ Lahn. Beiträge zur Mittelarchäologie Kölnben, Würzburgban, Bambergben, Regensburgban 10 a meg- in Österreich R 1998. 151-160. p., szüntetett zsinagógák helyén templomot emeltek, általában Szűz ottoBöcHER:Dieaites y nago g e in Worms am Rhein. Grosse Bau­Máriának. 139 Remélhetőleg a további kutatások és feldolgozások denkmäler Heft 181. München­ezeknek a kérdéseknek a megválaszolásához is közelebb visznek Berlin l99L 2 " 15 ' p­Günter STEIN: Speyer, Judenhof und Judenbad. bennünket. Grosse Baudenkmäler Heft 238. München-Berlin 1996. 1-12. p, Falk NICOL: Archäologische Befunde zur Vergangenheit Sonderhausens. Eine Schrift zur Jubiläum. Sonderhausen 2000. 165-181. p. 138 Regensburgban, amikor 1519 januárjában a zsidókat pártoló I. Miksa császár meghalt, a városi tanács kihasználta az interregnum lehetőségét. Február 21-én közölte a zsidókkal, hogy a zsinagógát két órán belül ki kell üríteniük, a várost pedig legkésőbb öt napon belül el kell hagyniuk. (A zsinagóga helyén a Szűz Mária-templom épült fel). REGENSBURG 1995. 186-187. p. 139VÉGH 1998. 216-231. p., VÉCH 1999. 31. p. A zsinagóga helyének meghatározásához talán közelebb visz bennünket, hogy „a zsina­gógák elhelyezésére vannak előírá­sok, vízparton, tiszta helyen, az adott hely legmagasabb pontján kell épülnie, de ezeket az előíráso­kat nem mindig lehetett érvénye­síteni." MZSIN 38. Tény, hogy a déli részen az eredeti sziklafelszín az egykori Szent Zsigmond-temp­lomnál, illetve vele átellenben a legmagasabb (ott, ahol az egykori Teleki-palota állt, s ahol a kút is elő­került). Bár ez nem feltétlenül azt jelenti, hogy az akkori járószintek is itt voltak a legmagasabbak!

Next

/
Thumbnails
Contents