B. Nyékhelyi Dorottya: Középkori kútlelet a budavári Szent György téren (Monumenta Historica Budapestinensia 12. kötet Budapest, 2003)

V. Természettudományos vizsgálatok

vagy magja került elő (a felsorolás korántsem teljes, de gazdag, változatos növényi kultúrára utal): szelídgesztenye, dió, mogyoró, kökény, som, sárgadinnye, görögdinnye, naspolya, szamóca, málna, füge, birsalma, gránátalma, alma, körte, cseresznye, meggy, cseresznyeszilva, házi szilva, kökényszilva, ringló, őszi- és kajszibarack. A számos gyümölcsfajta mellett egyaránt találunk fűszernövényeket (pl. koriander, bors) és manapság is népszerű konyhakerti növényeket (kapor, veteményborsó, kerti retek, uborka, mák). Az anyagban számos gabonaféle magját is megtaláltuk (rozs, árpa, köles), valamint nagy mennyiségű, több fajtához tartozó szőlőmag is előkerült. Ez utóbbi korántsem meglepő, hiszen a Buda környéki szőlőkről, szőlőtermelésről, borfogyasztásról középkori forrásaink is többször megemlékeznek.

94 A gyomok között olyanokat is találunk, amelyek parlagon, utak szélén, legelőkön gyakoriak (pl. bogáncs, vadrezeda), szántóföldeken tenyészik szívesen a pipacs, a kék búzavirág és a konkoly, míg a gyalogbodza inkább gondozatlan legelőkön, bokros, cserjés helyeken gyakori, a kék katángkóró ellenben szántókon, legelőkön, utak mentén is megtalálható. A tarlóvirág, mint neve is mutatja, a tarlókon, de a kalászosokban is előfordul, a vadrepce a tavaszi kalászokra és a borsóra is veszedelmes gyomnövény. A libatop a házak körüli szemétdombokon, trágyadombokon, utak, kerítések mellett, a bolondító beléndek szemétdombokon, parlagon, a disznóparéj szőlőben és parlagon egyaránt gyakran előforduló növény.

95 Állati maradványok A bogarak, legyek, csigák meghatározását Szél Győző, a Magyar Természettudományi Múzeum munkatársa végezte el. „A kútból három bogárfaj egyedei kerültek elő. Legnagyobb számban a halottbűzű bogár,

96 amely szinte kizárólagosan emberi környezetben, pincében, vályogházban találja meg életfeltételeit. Éjszakai aktivitású, száraz vagy korhadó növényi részekkel táplálkozik, hazánkban nagyon gyakori. A másik faj a közönséges bűzbogár

97 volt, amelynek elterjedése, életmódja hasonló az előzőéhez, 94 Vö. HOLL 1992. 95 Forrás: CSAPODY IstvánCSAPODY Vera-JÁVORKA Sándor: Erdő-mező növényei. Budapest 1980. A korántsem teljes felsorolás érdekes kérdésfelvetésekre adhat alkalmat. Lehetséges, hogy egy szemétdomb anyagát lapátolták bele a kútba az ott talált holmikkal együtt, esetleg a ház kiürítésekor, a környék rendbetételekor. Sajnos egyelőre még nélkülöznünk kell újabb, összehasonlító budai kútanyagot, pedig egybevetésük számos kérdés megválaszolásához közelebb vinne bennünket. 96 Blaps mortisaga 97Blapslethifera