K. Vég H Katalin: A Budapesti Történeti Múzeum Az alapítástól az ezredforduuóig (Monumenta Historica Budapestinensia 11. kötet Budapest, 2003)

III. A MÚZEUM TEVÉKENYSÉGE 1947-TŐL 1956-IG - A MMOK irányítása alatt ( 1949-1953)

fejlődését, mezőgazdaságunk közösségivé válását, kulturális forradalmunk győzelmeit, az új embernek és új életének kialakulását múzeumainkban a helyi és országos viszonylatok összefüggései szerint bemutassuk. ... Csupán így számíthatunk arra, hogy számottevő hatást gyakorolhatunk a dolgozó tömegek öntudatának eszmei-politikai színvonalemelkedésére, népünk világnézeti-erkölcsi egységének megszilárdítására, a szocialista hazafiság áldozatkészségére."

165 Pogány Ö. Gábor a júniusi múzeumvezetői értekezleten - a szocializmus építése muzeológiájáról szóló előadásában - is szorgalmazta e korszak emlékeinek összegyűjtését és bemutatását.

166 Ortutay Gyula ugyanitt kifejtette, hogy állandóan napirenden kívánják tartani a „szocializmus építése a muzeológiában" témát: „mai fejlődésünk anyagának gyűjtését, tudományos feldolgozását és kiállításainkon való bemutatását egyik legnagyobb elmélyült munkából, újszerű ötletekből legtöbbet követelő - feladatunkká kell tennünk."

167 A MMOK 1952-ben erőteljesen szorgalmazta szovjet példára - a Múzeumi Tanácsok és Múzeumi Bizottságok megalakítását. Ezek szervezése, mint fentebb láttuk, már 1951-ben megkezdődött. A Múzeumi Tanácsok célja a múzeumi munka és a helytörténeti kutatás támogatása az iskolák, üzemek, népművelési szervezetek bekapcsolásával. Tagjai az intézmény részéről kijelölt kutatók és a külső szervezetek, üzemek képviselői. Az üzemekben - a pártszervezetek segítségével - megszervezendő Múzeumi Bizottságok feladata: a múzeum népszerűsítése, helytörténeti és tájkutatások, a helyi haladó hagyományok gyűjtése, a mai eredmények kutatása, a szülőföld szeretetére ösztönzés stb.

168 A MMOK körlevelére küldött jelentés szerint a BTM részéről is megindult a Múzeumi Tanács szervezése. A Régészeti és Ásatási Intézet december folyamán a XI. kerületben a Beloiannisz Müvekből, a Kábelgyárból és a Gumigyár albertfalvai üzeméből szervezett be tagokat,

169 1953 januárjában pedig már 11 gyár küldöttjével tartottak megbeszélést, amelyen elhatározták az üzemtörténeti anyaggyűjtést, múzeumlátogatást, részvételt a népszerűsítő előadásokon, az üzemi dolgozók művelődése céljából. Havonta egy összejövetelt terveztek az üzemi bizottságok és a Múzeum dolgozói részvételével, amelyen a végzett munkáról és a feladatokról számolnak be.

170 Mindezeken túl a februári értekezleten elhatározták a gyárakban az „élősarok" mintájára „múzeumi sarok" készítését, ahol általános ipartörténetet és üzemtörténeti dokumentumokat mutatnak be. A hozzászólások szerint több üzemben, mivel a vezetés nem egészen érti e mozgalom célját, nem irányoznak elő erre költségeket.

171 Ekkor, év elején a III. kerület 10 üzemében működött már Múzeumi Bizottság.

172 A márciusi megbeszélésen a Múzeumi Bizottságok szervezeti szabályzatát vitatták meg, amelyben már szakkörök alakításáról is szó van az üzemekben, továbbá arról is, hogy a tudományos dolgozók által tartott előadások mellett az üzemi dolgozók is tartanának előadásokat a munkaterületükről. Ennek indoklása: „így két oldalról közelítjük meg azt a nagy célt, hogy tanulással emeljük dolgozóink kulturális színvonalát, és eltüntessük a fizikai és szellemi dolgozók közötti különbséget." A Múzeumi Bizottságok tagjai a szabályzat szerint: elnök, alelnök, jegyző, a párt és a szakszervezet egy-egy küldöttje, az üzemi szakkörök, előadások és a múzeumi látogatások szervezője. Az üzemi küldöttek a szervezeti szabályzattal és a Múzeumi Bizottságok szervezésével és működésével kapcsolatban problémákat vetettek fel és haladékot kértek a tanulmányozására.

173 A továbbiakban már nem találkozunk a Múzeumi Bizottságokkal kapcsolatos dokumentumokkal, és úgy tűnik, hogy e túlszervezés nem si40. kép. A Vármúzeumban megrendezett ..A budai Vár, Buda a középkorban " c. kiállítás III. terme. A falon Sztálin idézet volt. 1952. 165 POGÁNY, 1952a. 6. 166 POGÁNY, 1952b. Az értekezlet táviratol küldött Rákosinak, amely a „forró köszöntés" mellett azt tartalmazta, hogy a szocializmus muzeológiai bemutatásával múzeumaink különösen kiveszik részüket a párt és Rákosi vezette szocializmusépítésből és a béke frontjának erősítéséből. Lm. 45. 167 ORTUTAY, 1952b. 168 SOLYMÁR, 1952. 5. A MMOK körlevelét lásd: BTM A ROi. Régészeti és Ásatási Intézet 1952. nov. 21. 169 BTM A ROi. Régészeti és Ásatási Intézet 1952. dec. 6. A Gumigyár albertfalvai üzeméből ekkor került kapcsolatba a múzeummal König Antal, aki később hosszú évekig terepjáró, lelőhclyfigyelő munkatársa volt az intézménynek. Naplóját a Régészeti Adattár őrzi. 170 BTM A ROi. Régészeti és Ásatási Intézet 1953. jan. 16. 171 BTM A ROi. Régészeti és Ásatási Intézet 1953. febr. 20. 172 BTM A ROi. Régészeti és Ásatási Intézet 1953. febr. 16. 173 BTM A Ki. 1953. márc. 16.