K. Vég H Katalin: A Budapesti Történeti Múzeum Az alapítástól az ezredforduuóig (Monumenta Historica Budapestinensia 11. kötet Budapest, 2003)

II. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSE 1935-TŐL 1946-IG - A Múzeum tevékenysége Nagy Lajos irányításával 1944 őszéig

ta, hogy a földszinti helyiségek nedvesek, sem műtárgyak tárolására, sem dolgozószobáknak nem megfelelőek, mégis ezeket alakították ki hivatali szobákká és raktárakká. Más lehetőség híján beköltöztek e helyiségekbe, de kérte a polgármestert, hogy rendelje el az emeleti helyiségek átalakítását irodák számára. Javasolta még az épület keleti és nyugati szárnyának bővítését és összekötését egy déli szárnnyal. Ennek megépítésével 40 %-kal nőne a helyiségek száma, „ami majdnem a legfontosabb a Múzeum jövőjét, illetőleg továbbfejlesztését tekintve". Az új épületrészben lehetne elhelyezni „a modern életfelfogás legelemibb követelményeinek'

1 megfelelően az irodákat, műhelyeket, mosdót, tároló- és légoltalmi pincéket stb. Véleménye szerint ez a megoldás talán ötven esztendőre vagy ennél is hosszabb időre biztosítaná a Múzeum fejlődését.

60 A központi igazgató, Nagy Lajos egyetértett Schoen Arnold javaslatával, mert a novemberben benyújtott költségvetési előterjesztése szerint a helyiségek szárítása, a csatorna rendbehozatala, az emeleti helyiségek irodákká alakítása mellett a legfontosabbnak tartotta a keleti és nyugati szárny meghosszabbítását és dél felől ezeknek egy emeletes számnyal való összekötését.

61 Ez a terv azonban csak javaslat maradt, a Fővárosi Tanács nem foglalkozott vele. A helyreállítási, felújítási munkák az ostromig elhúzódtak. A költözés a városligeti épületből 1941 végéig befejeződött, a kiscelli kastélyban folyt a berendezkedés, a gyűjtemények elhelyezése. A Schmidthagyatékból még ott maradtak a görög és egyiptomi tárgyak, amelyeket december folyamán, cserébe fővárosi vonatkozású emlékekért, átadtak a Szépművészeti Múzeumnak.

62 A gyűjtemények gyarapítását lehetővé tette az is, hogy a háborús helyzet fokozódásával a kínálat egyre nőtt, igaz, a műtárgyak ára is emelkedett. Ezért a vásárláshoz a Múzeum többször kért póthitelt a Tanácstól. A belső állapotok miatt kiállítás rendezéséről nem lehetett szó, viszont sok műtárgyat adtak kölcsön más intézmények kiállításaira. 1942-ben megkezdték a budai hegyvidék építészeti, műemléki szempontból jelentős villáinak fényképezését. A 40-es évek első felében a Fővárosi Képtár épületében, a Károlyi-palotában is belső átalakítások, helyreállítások folytak, de azért kiállításokat is tudtak rendezni. A gazdag kiállítási program mellett továbbra is helyet adtak a reprezentatív polgármesteri fogadásoknak. A Képtár fennállásának 10. évfordulója alkalmából jubileumi kiállítást rendeztek, amely 1944. január 22-én nyílt meg ünnepélyesen.

63 A fővárosi múzeumok propagálása terén ebben az időszakban találkozunk az első, tárgyakat is felhasználó törekvéssel: 1941 elején a Magyar Művelődés Háza előcsarnokában egy vitrint állítottak fel régészeti tárgyakkal, fényképekkel.

64 A Múzeum kiállításain a szakemberek vezetést adtak a látogatók számára, és rövid ismertetők is rendelkezésre álltak. Ezekben az években a gyűjteménygyarapítás mellett a tudományos, feldolgozómunka is jelentős eredményeket ért el, amelyeket elsősorban a Múzeum saját kiadványaiban tettek közzé. A Buda23. kép A BTM Kiscelli Múzeumának épületegyüttese az ostrom előtt. 1943. 60 BTM A KMi. 1941. ápr. 18. 61 BTM A KOi. 1941. nov. 13. « BTM A KOi. 1941. okt. 8., nov. 11., dec. 16., BTM A KMi. 603/1943. 63 BTM A KOi. 367/1944. jún. 30.; 1. még 106-107. jegyzet 64 BTM A KOi. 1941. febr. 4„ BTM A ROi. 1941. szept. 30.. BTM A KOi. 1943. jan. 11., febr. 16.