K. Vég H Katalin: A Budapesti Történeti Múzeum Az alapítástól az ezredforduuóig (Monumenta Historica Budapestinensia 11. kötet Budapest, 2003)
I. A FŐVÁROSI MÚZEUM MEGSZERVEZÉSE ÉS MŰKÖDÉSE KUZSINSZKY BÁLINT IGAZGATÓSÁGA ALATT, 1887-TŐL 1934-IG - Kuzsinszky igazgatóságának második szakasza (1921-1934)
re. 221 E rendelet célja a kettős állás, álláshalmozás megszüntetése. Az 1932. január 27-i tanácsnoki beadvány szerint azonban Kuzsinszky esetében erről nincs szó. írója kéri annak méltánylását, hogy ő alapította meg a Fővárosi Múzeumot, egyetemi tanári munkája mellett, nem szervezett állásban s nem ennek megfelelő fizetéssel, hanem alacsonyabb tiszteletdíjjal. 222 A beadvány eredményeként Kuzsinszky eddigi tisztében maradt. A Fővárosi Múzeum igazgatóságáról 70. életévét betöltve, 1934. november 6-án mondott le. Születésnapja alkalmából levélben köszöntötte az Akadémia, Budapest polgármestere. Sipőcz Jenő ezt írta levelében: „Budapest székesfőváros Igazgató Urban nem csupán a főváros közművelődési intézményeinek egyik leghívebb és legeredményesebb munkását tisztelheti, hanem a ma már európai hírű fővárosi múzeumok gondolatának megérlelőjét és megvalósítóját, a várostörténet veszendő emlékeinek avatott megmentőjét". Hóman Bálint vallásés közoktatásügyi miniszter pedig 1935-ben a kormányzói elismerést jelképező koronás bronz éremmel tüntette ki. 223 Úgy látszik, a kitüntetés elhúzódott, holott a javaslatot már 1934. március 2-án felterjesztette a Tanács Hóman Bálinthoz. Mivel semmi sem történt, 1935. január 9-én újra felterjesztették, mégpedig II, oszt. polgári érdemkeresztre. 224 Nyugállományba vonulási szándékát Kuzsinszky már másfél évvel korábban jelezte. 1933. április 5-i felterjesztésében jelentette be Sipőcz Jenő polgármesternek, azzal, hogy az Aquincumi Múzeumot „tudományos és közérdekből" továbbra is meg akarja tartani. „Az egyetemi tanszékről is azért köszöntem le önként és idő előtt, anyagi áldozatot hozva, mert egész munkásságomat főleg Aquincumnak akartam szentelni. Még mindig vannak azonban feladatok, mint a Múzeum új berendezése, az ásatások eredményeinek, nevezetesen a kőemlékcknek feldolgozása és publikálása, melyeket nekem kell elvégezni." - írta indoklásként. 225 A Tanács felkérte Kuzsinszkyt az Aquincumi Múzeum vezetésére és a „Budapest Régiségei" további szerkesztésére. Kuzsinszky 1937. január l-jével lemondott az Aquincumi Múzeum vezetéséről is. A Tanács e feladattal Nagy Lajost, a Régészeti és Ásatási Intézet vezetőjét bízta meg. A határozat szerint Kuzsinszky továbbra is fenntartja eddigi igazgatói szobáját, a hozzá tartozó kertrészt és fészerhelyiséget, amelyek együtt személyes irodáját képezik, biztosítva tudományos munkájának folyamatosságát. A Múzeumot 221 L. 218. sz. jegyzet. 222 Kuzsinszky Bálint hagyatéka. BTM A. ltsz.: H.262-79. 222 Kuzsinszky Bálint hagyatéka. BTM A. ltsz.: H.261-79., 302-79. 224 BFL. IV. 1409.C., XIV.1512/1935. 15. kép. A Középkori Kőemléktár kiállítása. 1938. Kuzsinszky a jegyzőkönyv szerint 1937. május lien adta át Nagy Lajosnak. 226Kuzsinszky teljes visszavonulását követően a Közművelődési Szakbizottság 1937. április 9-i ülésén Némethy Károly tanácsnok méltatta érdemeit: Kuzsinszky a főváros régészeti kutatásának elindítója, az Aquincumi Múzeumnak megalapítója, a Székesfővárosi Múzeum megszervezője, amely intézetet „szinte semmiből, egy kiállítás alkalmi anyagából épített ki ... Őszintén szólva még a főváros vezető körei sem hittek nagyon törekvései sikerében, annál nagyobb tehát az eredmény értéke, mely tényleg az ő kitartó igyekezetének és bölcs előrelátásának köszönhető. Éppen az utolsó pillanatokban sikerült megmentenie azóta elpusztult városrészek képét és megörökítenie a jelen és jövő kutatás számára ... a székesfőváros egész mai múzeumügyének ő vetette meg az alapját, vonta meg kereteit és ő adta meg célját. Puritán egyénisége, mely csak a tudománynak élt és nem keresett külső sikereket, címeket, anyagi előnyöket." Az ülésen határozatként kimondták, hogy a Szakbizottság tagjai sorába meghívják Kuzsinszkyt a régészeti ügyek szakértőjeként. 225 Ua. 22 " BFL. IV. 1409.C, XIV.1512/1935.: BTM A ROi. ikt. sz. nélkül: 1937. jan. 26.
