K. Vég H Katalin: A Budapesti Történeti Múzeum Az alapítástól az ezredforduuóig (Monumenta Historica Budapestinensia 11. kötet Budapest, 2003)

I. A FŐVÁROSI MÚZEUM MEGSZERVEZÉSE ÉS MŰKÖDÉSE KUZSINSZKY BÁLINT IGAZGATÓSÁGA ALATT, 1887-TŐL 1934-IG - A Múzeum megszervezése és működése Kuzsinszky Bálint igazgatóságának első szakaszában (1888-1912)

nyos szempontokat is kellő figyelemben tartotta, a nagyközönség igényeit is igyekezett kielégíteni. S a Fővárosi Múzeum bizonnyal teljes sikerrel fog megfelelni rendeltetésének nemcsak azzal, hogy a főváros történeti emlékeit megmenti az elkallódástól, hanem azzal is, hogy a közönségben táplálni fogja az érdeklődést a főváros múltja iránt s hozzájárul egy oly fővárosi polgárság fejlesztéséhez, mely a mainál jobban ismeri városa múltját, jobban átérzi hagyományait s ezért több érdeklődést is tanúsít ügyei iránt. Hogy a mai napon különböző elemekből összekerült, különböző vidékekről származó fővárosi lakosság igazi fővárosi polgársággá fejlődjék, ebben a munkában meglesz a maga része a Fővárosi Múzeumnak is." A Fővárosi Múzeum megnyitása igen elhúzódott. 1906. április l-jén - bizonyára ismét a közeli nyitást tervezve - Kuzsinszky javaslatot tett a Tanácsnak a Múzeum nyitvatartására vonatkozólag: május 15-től heti 3 napon lehetne nyitva, kedden és pénteken de. 10-1 és du. 4-7 óráig, vasár- és ünnepnapon de. 9-1 óráig. A felügyelethez 6 szolga szükséges, akiknek felvétele a Múzeumhoz költséges és felesleges is, mivel a Múzeumot legfeljebb október 15-ig lehet nyitva tartani. Legegyszerűbb lenne a közelből „iskolaszolgákat" kirendelni külön díjazás mellett. A Tanács elfogadta a javaslatot és április 5-én kelt határozatában kimondta, hogy „a Fővárosi Múzeumot f. évi május hó 15-én megnyitja a nagyközönség számára". A nyitvatartási Kuzsinszky javaslata szerint határozta meg, a felügyelettel azonban „a nyugdíjas (kegydíjas) állományhoz tartozó fővárosi szolgákat, altiszteket, tűzoltókat, vágóhídi és vásárcsarnoki őröket, egészségőröket, stb. kíván megbízni akiket egy-egy délelőtti vagy délutáni felügyelésért fejenkint 60 fillérnyi díjazásban fog részesíteni, a Fővárosi Múzeum dotációja terhére."

106 (Később, a Múzeum megnyitása után a Tanács úgy rendelkezett, hogy a kiállítás felügyeletét hivatali, július-augusztusban pedig „iskolaszolgák" lássák el, napi 1 korona díjazás mellett.)

107 Kuzsinszky április 18-án írásban jelezte a Tanácsnak, hogy „a Fővárosi Múzeum megnyitásának már csak az az egy akadálya van, hogy épp azok a képek nincsenek még benne, melyek nélkül a Fővárosi Múzeum el nem képzelhető. Azok a képek, amelyeket a főváros annak idején épp azért készíttetett, hogy Budapestnek ma már többnyire eltűnt vagy megváltozott részeit a jövő tanulságára megm BTM A KMi. 519-520/1906. 107 BTM A KMi. 85/1908. IOÍi BTM A KMi. 524/1906., 526/1906. m BTM A KMi. 618/1907., 629/1907., 633/1907. Az író, kritikus és irodalomtörténész Schöpflin Aladárról van szó. Az iratanyagok tanúsága szerint 1910-ig volt a Fővárosi Múzeumnál. örökítse. Ezek azok a képek, a melyek kétségkívül elsősorban érdeklik a nagyközönséget, a mire nyilvánvalóan szintén tekintettel kell lenni, ha egy múzeum népszerűvé akar lenni ... Különben mind ezen képeknek már régen a Fővárosi Múzeumban kellene lenni. Még az 1899. évben kelt 637. sz. közgyűlési határozat szerint ugyanis elrendeli a közgyűlés, hogy az egyes hivatalos helyiségekben szétszórtan elhelyezett összes muzeális tárgyak összeiratván május hava elsejével a nevezett városligeti épületbe átszállíttassanak." Kuzsinszky kérte a Tanácsot e közgyűlési határozat végrehajtására. A Tanács még az április 18-i ülésén elrendelte e festmények átszállítását a Fővárosi Múzeumba.

108 A városligeti épületben levő Múzeum azonban még 1906-ban sem nyílt meg. 1907. március 2-án Kuzsinszky - elsősorban a tervezett közeli nyitásra tekintettel - kérte a Tanácstól a költségvetésben szereplő díjnoki állásra egy „szakdíjnok" alkalmazását, március 15-től. Kuzsinszky, egy tisztviselő és egy „szolga" ugyanis már nem képes ellátni a több helyen működő Fővárosi Múzeum teendőit. Erre az állásra Schöpflin Aladárt, a Vasárnapi Újság munkatársát ajánlotta, ottani munkaköre mellett, aki már két évvel ezelőtt is pártolólag írt a Fővárosi Múzeumról. „Az ő megnyerésével a Fővárosi Múzeum még máskülönben is sokat köszönhetne. A hogy ismerem képzettségét, ö a Múzeum anyagának publikálásával ... az által, hogy azt a nagy publikum előtt is ismerteié, a Múzeum népszerűségét jelentékenyen emelhetné." - írta róla ajánlásában. A Tanács engedélyezte Schöpflin alkalmazását.

109 A javaslat fenti indoklása jelzi, Kuzsinszky milyen fontosnak tartotta a Múzeum népszerűsítését is. A megnyitás előkészületeivel párhuzamosan folyt a gyűjteményekből hiányzó legfontosabb tárgyak (érmek, pecsétnyomók, céhemlékek stb.) beszerzése, a meglévő anyagok meghatározása, történeti vonatkozásaik megállapítása, a katalógus elkészítése.

110 Végre a Tanács a május 23-i ülésén kitűzte a Múzeum megnyitásának időpontját: június l-jén 1/2 2 órára, s utasította a közoktatási ügyosztályt, hogy a polgármester és Kuzsinszky bevonásával haladéktalanul intézkedjen a nyitás megrendezése, a meghívók elküldése ügyében. A kormány tagjait külön felterjesztésben hívta meg. Az ünnepségen a kormány részéről ott voltak gr. Apponyi Albert és Egy későbbi irat szerint azért vált meg a Múzeumtól, mert alkalmazása - másokéhoz hasonlóan - ideiglenes jellegű volt. L.: Schindelmann Ferenc előterjesztése, 1919. szept. 18. In: GERELYES, 1967. 332. Jelentés a Fővárosi Múzeum 1907. évi működéséről. BTM A KMi. 724/1907.