K. Vég H Katalin: A Budapesti Történeti Múzeum Az alapítástól az ezredforduuóig (Monumenta Historica Budapestinensia 11. kötet Budapest, 2003)

I. A FŐVÁROSI MÚZEUM MEGSZERVEZÉSE ÉS MŰKÖDÉSE KUZSINSZKY BÁLINT IGAZGATÓSÁGA ALATT, 1887-TŐL 1934-IG - A Múzeum megszervezése és működése Kuzsinszky Bálint igazgatóságának első szakaszában (1888-1912)

épületeket, mert véleménye szerint a fénykép kevésbé tartós és nem művészi értékű. A Tanács elfogadta Kuzsinszky felterjesztését.

88 Az augusztus 4-i és ezen beadványból is kitűnik, hogy Kuzsinszky célja volt a város arculatának, a városkép változásának megőrzése, megörökítése fényképek, festmények és modellek segítségével. A sajtó is figyelemmel kíséri az eseményeket, a Vasárnapi Újság 1899. szeptember 10-i számában olvashatjuk: „A Budapesten kiásott, vagy gondozást kívánó régiségek, a múltra vonatkozó számos tárgy és rajz, vagy az újabb fejlődést feltüntető térképek, tervrajzok, régen szükségessé tettek már egy városi múzeumot. E célra rendezik be a Városligetben az 1885-i országos kiállításból fennmaradt műcsarnokot, hol a rendezkedés munkáját nemsokára megkezdik." A Tanács a november 16-án tartott ülésén végre engedélyezte, hogy az Aquincumi Múzeum tatarozására előirányzott 2000 Ft-ból megtakarított 1000 Ft-ot a műcsarnoképület helyreállítására fordítsák. Elrendelte, hogy a munkálatokat haladéktalanul végezzék el.

89 1900. március 3-án a Fővárosi Múzeum- és Könyvtárbizottság alakuló ülésén, Kuzsinszky felolvasta jelentését a Fővárosi Múzeum szervezéséről. Eszerint legfontosabb feladatának tekintette, hogy a műcsarnoképületben összegyűjtse az összes föllelhető muzeális anyagot. A tárgyak száma - amikor a Múzeum vezetését átvette - 1328 db volt. A legtöbbet a levéltár, ill. könyvtár szolgáltatta, mivel vezetője évek óta gyűjtötte, vásárolta a tárgyakat a Múzeum számára. Összesen 1930 db-ot adott át. A hivatalok - a tanácsi határozat eredményeként összeírták a náluk lévő muzeális anyagot. Helyszűke miatt az épületmodellek számára a központi városházán kell helyiséget biztosítani. A tárgyak leltározása sok munkát adott Kuzsinszkynak: „egyidejűleg a Múzeumba nem tartozó képek selejtezését is végeztem, a múzeumi anyagot pedig külön cédulalapok segítségével - azon csoportok szerint osztályoztam, a mely csoportokból a Múzeum állani fog, hogy már mindjárt elejétől fogva lássam, mi a pótolni való. Sajnos, úgy tapasztaltam, hogy a pótolandó anyag többszörösen nagyobb, mint az, mely ez idő szerint együtt van." (Kuzsinszky erről egy későbbi jelentésében így írt: „Darabszámra elég jelentékeny gyűjtemény került így ugyan össze, de hiányossága megdöbbentő módon nyilvánvalóvá tette, hogy hosszú évek sikeres gyűjtése és munkája kell még hozzá, míg egy Fővárosi Múzeumról lehet szó.")

90 Ezért olyan tárgyakat vásárolt, gyűjtött, amess BFL. IV. 1407/b., VII.2628/1896., 32470/1899. m BTM A KMi. 48/1899. 90 KUZSINSZKY, 1906. 204.; BTM A KMi. 428/1904. lyek a legnagyobb hiányokat pótolták. Ezen kívül lefényképeztette a nevezetes régi épületeket, amelyekről előzetesen jegyzéket állított össze, mert attól félt, „hogy a mint a múltban megtörtént, a jövőben is megtörténhetik, hogy ezek nyomtalanul eltűnnek, mert mire a bontásról értesülés jő, rendszerint nincs kő kövön." A fényképek pótlására eddig 38 db - épületet, városrészletet ábrázoló akvarellt készíttetett. A 100 db fényképpel, az akvarellekkel és egyéb tárgyakkal együtt Kuzsinszky 149 db-ot gyűjtött, 31 db-ot pedig ajándékba kapott a Múzeum. Összesen 3760 tárgy volt a Műcsarnokban. Úgy látja, hogy az 1900. évi 3400 Ft-os dotáció „nagyobb részében bizonyára a bútorzatra, képkeretekre, modellek fölállítására és kijavítására fog kelleni; arra, hogy a hiányokat újabb tárgyakkal pótoljuk,... legföllebb 1200 ft marad. Le is mondtam arról, hogy a Múzeum a maga egészében egyhamar elkészülhet." Arra törekszik, hogy ez évben a Múzeumnak legalább az az osztálya készüljön el teljesen, amely Budapestet építészetileg bemutatná. Ezen kívül még leghamarabb elkészülhet a régi térképek csoportja a város adminisztrációjára és céhéletére vonatkozó emlékekkel együtt. „A képtár is, melybe kizárólag a városi vonatkozó olajfestmények kerülnek," könnyen megvalósítható, ha azokat a hivatalok átadják. Leghiányosabbak a városszabályozási tervek, egyházi emlékek, a város történelmi vonatkozású képeinek és emlékeinek, továbbá a főváros életében érdemeket szerzett polgárok arcképeinek csoportja. Gyarapításuk a dotációtól függ.

91 Kuzsinszky jelentését az ülés elfogadta, s a többi gyűjteményi csoport kialakítására munkaprogram kidolgozását javasolta.

92 A Tanács szeptember 13-án hozta meg határozatát a Múzeum- és Könyvtárbizottság fenti előterjesztésére. Tudomásul vette Kuzsinszky jelentését a hivatalokban elhelyezett muzeális tárgyak összegyűjtéséről, a Múzeum két részlegének rendezéséről, bemutatásáról. A képtár berendezésével kapcsolatos döntést egyelőre függőben hagyja. Oda ugyanis egy nagy Benczúr-kép kerülne, de előbb megvizsgálja, hogy tekintettel a téli hidegekre, olajfestmény elhelyezhető-e. A Múzeum céljaira nyújtott összegeket elsősorban a hiányos gyüjteménycsoportok kiegészítésére kell fordítani. Erről Kuzsinszkytól programot kér a Tanács, a beszerzések szükségszerinti sorrendjével és az összeg megjelölésével. Azoknak a tárgyaknak az elhelyezésére, amelyek nem valók a Múzeumba, a helyszűke miatt sem tarthatók ott, kijelöli a megfelelő termet a központi városháza második emeletén, a templom-traktusban. A műcsar91 BFL. IV. 1407/b., V1L2628/1896.; BudRég 7 (1900) 164-166.; FK 1900. 24. sz. 378-379. 92 BTM A KMi. 65/1900.