K. Vég H Katalin: A Budapesti Történeti Múzeum Az alapítástól az ezredforduuóig (Monumenta Historica Budapestinensia 11. kötet Budapest, 2003)

IV. A BUDAPESTI TÖRTÉNETI MÚZEUM MŰKÖDÉSE 1957-TŐL 1987-IG - A múzeum tevékenysége a 60-as években (1961-1972)

kében. Az irányelvek minden téren a takarékos gaz­dálkodásra, a belső ellenőrzés fokozására hívta fel a figyelmet. Az intézkedési tervről és végrehajtásáról jelentést kellett tenni. 71 A Népi Ellenőrző Bizottság a szeptember 27-i jelentésében kisebb problémáktól eltekintve elismerően szólt az intézmény gazdálko­dásáról, bizonylati fegyelméről. 72 Az 1965-ös esztendővel lezárult a II. ötéves terv időszaka, amelyet a Művelődésügyi Minisztérium Múzeumi Főosztálya a múzeumok szempontjából minden tekintetben eredményesnek ítélt meg. A III. ötéves tervet (1966-1970) az irányelvek szerint a legnagyobb takarékossággal kellett tervezni, az új feladatokat elsősorban belső átcsoportosításokkal kellett megoldani. A múzeumi területnek is előírták a megemlékezést a tervidőszakra eső nagy évfor­dulókról: a Nagy Októberi Szocialista Forradalom és a Magyar Tanácsköztársaság 50., az ország felsza­badulásának 25. évfordulójáról. A tervidőszakban több múzeum kezdhette meg költözését a budavári palotába. Minden intézmény feladata volt a szer­vezeti és ügykezelési szabályzat elkészítése 1966­ban. Az irányelvek szerint a gyűjteménygyarapítás­nak és a tudományos feldolgozásoknak elsősorban a készülő állandó kiállítások célkitűzéseit kell szolgál­niuk. A tervidőszakban teljesen fel kell számolni a nyilvántartás lemaradásait és jelentősen csökkenteni a restaurálatlan tárgyak számát. Tovább kell emelni a dolgozók szakmai-ideológiai színvonalát (ebben továbbra is fontos szerepe van az országos múzeu­mokban rendezett szakmai-ideológiai továbbképzés­nek). A múzeumi népművelés fokozott mértékben, új formákkal szolgálja a szocialista tudatformálást, a világnézeti nevelést. A régészetben törekedni kell a már megkezdett ásatások mielőbbi befejezésére, a néprajzban a gyűjtemények kiegészítésére. A történeti gyűjteményeknél a legújabbkor, a munkás­mozgalom és a szocializmus építése emlékeinek gyűjtése a fő feladat, különös tekintettel az évfor­dulós kiállításokra. A múzeumoknak növelni kell a társadalmi támogatottságukat. 73 A fenti irányelvek természetesen a BTM számára is kötelezőek voltak, de a következő évek legnagyobb feladatát a palotába költözés, a cso­magolással együtt járó revízió és leltározás, valamint a nagy várostörténeti kiállítás rendezése jelentette. Új tervként merült fel az Ös- és Ókortörténeti Osztály költözése a Kiscelli Múzeumba. E mellett 1966-tól új feladatként jelentkeztek az Óbuda szanálását megelőző régészeti kutatások. A tudo­71 BTM KI. 159/1965. febr. 16., márc. 8., nov. 15. 72 BTM KI. 725/1965. szept. 27., dec. 10., 13. 73 Művelődésügyi Minisztérium Múzeumi Főosztálya: Irány­elvek a magyar múzeumok III. ötéves tervéhez (1966-1970). mányos munka terén továbbra is legfontosabb a „Budapest Története" kötetek, a „Budapest Régé­szeti és Újkortörténeti Topográfiája", valamint tárgykatalógusok elkészítése. 74 Ami az intézmény részlegeinek elhelyezését illeti, 1966 végén újabb javaslatot terjesztett a főigazgató a Fővárosi Tanács­hoz. E szerint a palotába az eddigi tervben szereplő részlegek költöznének, míg a Vármúzeum Szent­háromság utcai épületébe kerülne a Kiscelli Múzeum képző- és iparművészeti gyűjteménye enteriőrszerű kiállítással, helyébe, a kiscelli kastélyba költözne a Károlyi-palotából az Ös- és Ókortörténeti Osztály. Ezt indokolja egyrészt az, hogy a Károlyi-palotát át kell adni a Petőfi Irodalmi Múzeumnak, másrészt, hogy a nagy raktárigényt a kiscelli épületben biztosí­tani lehetne. A BTM az Úri utcai klarissza-épület használatában lévő iroda- és raktárhelyiségeket fo­kozatosan átadta az MTA-nak. A halászbástyái kő­tárat is kiürítik, de a kövek elhelyezése még megol­datlan. 75 Nyilvánvalóan a közeli költözések és az új kiál­lítások, vagyis a BTM életében bekövetkező változá­sok indokolták, hogy a Fővárosi Tanács az 1967. január 20-i VB ülésén megtárgyalta a Múzeum tevékenységét és feladatait. Az ülésen meghívottként részt vett Liptai Ervin, a Művelődésügyi Miniszté­rium Múzeumi Főosztályának vezetője is. A Fővárosi Tanács utoljára 1962 decemberében tár­gyalta meg a BTM munkáját, most az azóta eltelt időszakról volt szó, különösen az 1962-es határoza­tok végrehajtásáról. A Népművelési Osztály által az ülésre készített jelentés megállapította, hogy jelen­tősen fejlődött az új- és legújabbkori részleg, a képző- és iparművészeti gyűjtemény. A munkásélet­mód emlékeinek gyűjtése a módszer kiforratlansága és a megfelelő szakember hiánya miatt nehezen halad előre. A Múzeum tömegbázisának szélesítése érdekében megtett lépések kevés eredményt hoztak, mivel az utóbbi két évben az intézmény a közeljövő feladataira készült és kevés kiállítást rendezett. A BTM ellátja a kerületi helytörténeti gyűjtemények és szakkörök szakmai felügyeletét. Készül a „Budapest Története" c. monográfia. Az 1962-es határozatnak megfelelően jelentősen előrehaladt az aquincumi rommező helyreállítása és befejezés előtt áll a Meggyfa utcai római emlékek védőépülete. A jelen­tés kitért az 1963. és 1966. között végzett tudo­mányos tevékenységre, a gyűjteménygyarapításra, a nyilvántartásra, a restaurálásra, az ismeretterjesztő, népművelő tevékenységre, a Múzeum - költözések utáni - szervezeti felépítésére. (Az utóbbi meg­MK 1965/3. 155-166. 74 BTM KI. 871/1966. - 1967. jan. 28.; BTM A ltsz.: M. 512-89.; BTM KI. 512/1966., 31/1967., 106/1967. 75 BTM KI. 56/74/1966. nov. 8.

Next

/
Thumbnails
Contents