K. Vég H Katalin: A Budapesti Történeti Múzeum Az alapítástól az ezredforduuóig (Monumenta Historica Budapestinensia 11. kötet Budapest, 2003)

V. A POLITIKAI VÁLTOZÁS IDEJÉN, A RENDSZERVÁLTÁS ELSŐ ÉVTIZEDÉBEN, 1988-TÓL AZ EZREDFORDULÓIG

Az 1990. évi munkaterv még a VII. ötéves tervben foglaltak figyelembevételével készült, a rendszerváltás eseményei azonban az ötéves tervet érvénytelenítették és más irányba befolyásolták az intézmény működését. A politikai változás Múzeumon belüli első megnyilvánulása már 1989-ben tapasztalható volt: a törvénynek megfelelően a BTM-ben is megszűnt az MSZMP helyi alapszervezete. Hamarosan létrejöttek az új szakszervezetek, a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete, valamint a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete csoportjai, 1990 őszén pedig megalakult a muzeológusok érdekképviseleti szerveként a Tudományos Testület, kiegészítve a munkahelyi demokrácia fórumait.

19 A megváltozott, rosszabbodó gazdasági körülmények kedvezőtlenül érintették a kulturális területet, így intézményünket is. A Múzeum vezetése az 1990. évi munkatervben rögzítette: „a BTM ... struktúrája további korszerűsítésének folyamatát alapvetően determinálhatja az engedélyezett bérfejlesztés kigazdálkodásának kényszere, amelynek következtében nem elhanyagolható létszámcsökkentéssel és az átszervezésből adódó feladatnövekedéssel kell számolni." Az 1991. évi munkatervben a főigazgató megállapította: „A korszerű múzeumi belső berendezkedés kialakításához létszámnövekedéssel nem számolhatunk ... A meglévő állomány feladatkörét kell a korszerű követelményeknek megfelelően felülvizsgálni, ennek alapján az év folyamán a szükséges módosításokat el kell végezni, s az új feladatkörökre központilag szervezett tanfolyamokon átképzéssel, s posztgraduális képzés különféle változataival szükséges felkészíteni a munkatársakat."

20 Egyre inkább szükséges volt a feladatokhoz támogatók keresése, amely leginkább a kiállításokkal kapcsolatban volt eredményes. Hiánya a tárlatokhoz kapcsolódó kiadványok elmaradását jelentette. A különböző pályázati lehetőségek a tudományos munkában nagy segítséget nyújtottak. A költségvetésből a gyűjtemények gyarapítása is egyre nehezebbé vált. Ugyanakkor a Várostörténeti Osztály kiemelt feladata volt - a korábbi időszak hiányzó műtárgyainak pótlása mellett - a városképváltozások folyamatos megörökítése, a fővárosi politikai események dokumentálása, a pártküzdelmek, a választások tárgyi anyagának gyűjtése. A régészeti leletmentések, ásatások egyre inkább nem a Múzeum költségvetéséből, hanem a beruházások pénzügyi keretéhez kapcsolódva folytak. A rendszerváltással megindult az építkezések, rendezések, s ezekkel együtt a leletmentések számának növekedése is. A nehezedő gazdasági körülmények között jelentős eredménynek tekinthető, hogy sikerült megjelentetni a Tanulmányok Budapest Múltjából 23. és 24., valamint hét év után a Budapest 74. kép. Az 1956 novemberében a kastély környékén elesett hősök emléktáblájának elhelyezése a Kiscelli Múzeum falán. 1990. 19 A Fővárosi Tanács hangsúlyt fektetett a munkahelyi demokrácia kialakítására, ezért a fórumaira vonatkozó dokumentumok pótlólagos megküldését kérte a BTM Szervezeti és Működési Szabályzatához. Selmeczi László válaszában felsorolta a munkahelyi demokrácia fórumait: összdolgozói munkaértekezlet. osztályértekezletek, osztályvezetői értekezletek, vezetői kollégium, Tudományos Tanács. Az ősz folyamán bővült ki a kör a Tudományos Testülettel. BTM KI. 1-1/383/1990. márc. 1 !.. ápr. 13. !0 BTM A ltsz.: M. 673-92.