K. Vég H Katalin: A Budapesti Történeti Múzeum Az alapítástól az ezredforduuóig (Monumenta Historica Budapestinensia 11. kötet Budapest, 2003)

III. A MÚZEUM TEVÉKENYSÉGE 1947-TŐL 1956-IG - A Budapesti Történeti Múzeum ismét a főváros intézménye

megerősítése helyettes főigazgatóval (Patek Erzsébet régész). A vizsgálat és a márciusi párthatározat együttes következménye volt a népművelő munka eredményesebbé tétele érdekében az együttműködés kialakítása a Fővárosi Tanács Népművelési Osztályával és a kerületi tanácsokkal. Az utóbbival kapcsolatosan osztályvezetői értekezleten a főigazgató így fogalmazott: „a múzeumok népnevelő munkája lehetőleg a kerületi Tanács propaganda munkájához idomuljon", amely eddig nem valósult meg. Szorgalmazta a kapcsolatfelvételt a párt ifjúsági szervezeteivel (DISz) is a fiatal múzeumlátogatók számának gyarapítása céljából.

216 A márciusi határozat szellemében a Fővárosi Tanács is szorgalmazta az együttműködést a népművelés terén a múzeumokkal. Haán György, a Népművelési Osztály vezetője a Múzeumi Híradóban fejtette ki nézeteit ezzel kapcsolatosan. Megállapította: hiba a tanácsok részéről, hogy „a területükön lévő múzeumokat nem használják fel kellőképpen a munkásmozgalom harcainak bemutatására, a világról alkotott nézetek, materialista szemléletmódjának kialakítására, haladó hagyományainak ismertetésével a hazaszeretet elmélyítésére ..." Cél ezen változtatni és a múzeumokat is felhasználni a lakosság kulturális fejlődésének érdekében. Ezt elsősorban a főváros múzeuma tudományos és ismeretterjesztő propaganda munkájának javításával, a Budapest történetével kapcsolatos kutatómunka támogatásával kívánják elérni, de igénybe veszik a főváros területén lévő többi múzeum közreműködését is. Ugyanakkor a Tanács népművelési apparátusát felvilágosítják arról, hogy hogyan használhatják fel a múzeumok kiállításait az ismeretterjesztő munkában. Felhívják a kerületi tanácsokat: vegyék fel a kapcsolatot a múzeumokkal és szervezzenek múzeumlátogatásokat. A tanácsok feladata az is, hogy szakszervezetek és más társadalmi szervezetek mozgósításával elvigyék a munkásokat a múzeumokba.

217 Az iskolai tanulók múzeumlátogatásáról az oktatásügyi miniszter 103/1955.

/O.K.23/O.M. számmal utasítást adott ki: a tanulók részére az egyes tantárgyak tananyagbeosztásához kapcsolódva múzeumlátogatásokat kell szervezni; a múzeumlátogatásról tanévenként tervet kell kidolgozni; a tanulókat a múzeumlátogatásra előre fel kell készíteni és a látottakat számonkérni; a pedagógus irányításával a múzeumban szakköri foglalkozást is lehet tartani. A rendelet végrehajtásán a Fővárosi Tanács Oktatási Osztályának irányításával pedagógus munkaközösségek dolgoztak.

218 216 BTM A Ki. 1955. ápr. 23. Jegyzőkönyv. 2,7 HAÁN, 1955. 2IS SOLYMÁR. 1955. 299-300. 219 BTM A Ki. 1955. okt. 26., nov. 5. A Múzeum népművelési és propaganda tevékenységének megerősítésére a Múzeumi Főosztály utasítására függetlenített propagandistát alkalmaztak.

219 A népműveléssel kapcsolatos elvárásoknak elsősorban kiállításokkal kellett megfelelni. 1955ben az intézmény minden, tárlatra alkalmas részlegében már korábban rendezett kiállítások álltak. A Kiscelli Múzeumban az újonnan helyreállított helyiségekben nyílt lehetőség tárlatbővítésre, és átrendezésre, s bővítésre került a Középkori Kőemléktár.

220 Az 1956-os esztendő eseményeire, múzeumi területen is, hatással volt a Szovjetunió Kommunista Pártjának februárban tartott XX. kongresszusa. Új lendületet vett a II. ötéves terv vitája gazdasági és kulturális területen egyaránt. A párt áprilisban hozta nyilvánosságra a terv irányelveit, amely Korek József (Népművelési Minisztérium Múzeumi Főosztály) szerint a múzeumok dolgozóit is „kimozdította nyugalmi állapotukból": mindenütt értekezleteket, ankétokat rendeztek a terv megvitatására. A vita során négy nagyobb problémakör feladatait hangsúlyozták és tettek ezekre javaslatot: 1.) a múzeumok működésének, feladatának biztosításához szükséges feltételek megteremtése (helyhiány megoldása, tudományos segéderők alkalmazása, technikai fejlesztés); 2.) a tudományos munka magasabbszintű lehetőségeinek megteremtése és a nemzetközi kapcsolatok fejlesztése; 3.) a múzeumi terület bővítése új létesítményekkel; 4.) a kulturális terület belső arányainak kérdése. A Népművelési Minisztériumot nagy feladat elé állította a beérkezett javaslatok, igények nagy száma, mivel a II. ötéves terv időszakára biztosított beruházás az egész népgazdasági beruházás mindössze 5 ezreléke, ami nem elegendő a felmerült igények kielégítésére. A múzeumi dolgozók úgy érezték, hogy „a múzeumi terület periférikus helyen van, elsősorban azért, mert nem ismerik eléggé a múzeum lényegét: csak egyik, kisebbik felét látják, a népművelő munka töredékét, míg tudományos feladatait, ezek jelentőségét csak nagy körvonalakban sejtik." A Minisztérium a szűkös anyagi lehetőségekre tekintettel célszerűbb gazdálkodást, koordinálást, a dolgozók tevékeny közreműködését, az államigazgatás egyszerűsítését szorgalmazta.

221 A Minisztérium a II. ötéves terv célkitűzéseit alapul véve úgy foglalt állást, hogy a BTM-ben az 1956-os esztendő a feldolgozás éve legyen. Ezért a Régészeti Osztálynak csak az óbudai római helytartói palota, a Középkori Osztálynak pedig csak a 2211 LÓCSY, 1965. 86.; NAGY L„ 1965. 104.; BTM A Ki. 1955. okt. 10., 1956. jan. 17.-1955. évi tervjelentés. 221 KORLK, 1956.