K. Vég H Katalin: A Budapesti Történeti Múzeum Az alapítástól az ezredforduuóig (Monumenta Historica Budapestinensia 11. kötet Budapest, 2003)

III. A MÚZEUM TEVÉKENYSÉGE 1947-TŐL 1956-IG - A Budapesti Történeti Múzeum ismét a főváros intézménye

Palóc Múzeum igazgatójának megállapítása szerint a párthatározatban a politikai, gazdasági és kulturális életre vonatkozóan felsorolt hibák a múzeumok tevékenységére is jellemzőek voltak. Minden muzeológusnak foglalkoznia kell azzal az eddig elhanyagolt kérdéssel, hogy a szocialista társadalom kialakításában milyen szerepe van a tudománynak, s ezen belül a múzeumi munkának. Régóta feladat a szocializmus építése emlékeinek gyűjtése és eredményeinek, küzdelmeinek bemutatása, azonban a múzeumok ennek végrehajtásában nem jutottak előre. Megállapítása szerint ennek oka a múzeumpolitika elvi tisztázatlansága, „a tudományos és a múzeumi munkában még mindig fellelhető burzsoá nézetek" és az a szemlélet, amely a márciusi határozat előtt „a múzeumok tudományos dolgozóinak magatartásában is lábrakapott." Nem foglalkoztak megfelelően a „múzeumi pártossággal", azzal, hogy a múzeumi munkában is megtalálhatók „a burzsoá szemlélet, gondolkodás csökevényei", a tudományos öncélúság a témaválasztásban és anyaggyűjtésben, sőt a kiállításokban is. „A szubjektivizmus, a tárgyaknak és jelenségeknek idealista értékelése" rányomta bélyegét a dolgozók tevékenységére. Manga szerint „múzeumaink hatalmas fejlődését, lehetőségeit ennek arányában nem követte a múzeumi munka minőségi változása."

210 A Minisztérium a múzeumok egyik legfőbb feladatának a szocializmus építése korszaka emlékanyagának gyűjtését és kiállítását jelölte meg, mivel álláspontja szerint a múzeumok népnevelő szerepüket csak akkor tudják betölteni ha a múlt emlékeinek gyűjtése mellett a jelenkor eseményeit is bemutatják. Kísérletek már történtek erre, de ezek nem kielégítőek. A felszabadulás utáni kor kutatásához - a szovjet múzeumok példájára - külön osztályokat kell szervezni, legújabbkorral foglalkozó történészekkel. E korszak nem kielégítő kutatásának okára a Minisztérium bíráló megjegyzése utal: „A múzeumok dolgozói közül sokan nem látnak múzeumi feladatot a jelenkor tárgyainak gyűjtésében és a jelenkor kiállításaiban. Ha ezt meg is teszik, nem tekintik tudományos feladatnak, ebből következik, hogy a kiállításnak e jelenkorral foglalkozó része mindig gyengébb, sekélyesebb, mint a múzeum többi kiállításai." A Minisztérium követelményként tűzte ki, hogy az új korszak emlékeit „mindig párhuzamosan a régibb korszakokkal s annak szerves lyozta az ideológiai tanfolyamok fontosságát és közölte: „feladatommá teszem, hogy ezeket időnként ellenőrizni fogom, mert múzeumi területünknek egyik fontos programja a párt és a kultúrmunkánknak megerősítése." BTM A Ki. 1955. ápr. 23. Jegyzőkönyv. 210 MANGA, 1955. 119-120. 211 BALASSA, 1955. 115-116. A legújabbkori emlékek gyűjtésének fokozására a Népművelési Minisztérium Múzeumi Főosztálya folytatásaként kell kiállítani, hogy a látogató maga mérhesse le a bekövetkezett fejlődést." Az országos intézmények feladata, hogy „a maguk szakterületüknek megfelelően rendezkedjenek be a szocializmus építése korszakának tárgyi és dokumentál is anyagának gyűjtésére."

211 A párt és a kormány határozatai alapján a népművelési miniszter a II. ötéves terv kultúrpolitikai irányelveit a következőkben állapította meg: „következetes ideológiai harcot kell folytatni a még meglévő ellenséges ideológiák maradványai ellen minden eszközzel elő kell mozdítani a szocializmus építését segítő pártos tudomány további kibontakozását," a szocialista embertípus nevelését, a munkásosztály műveltségének emelését a múzeum sajátos eszközeivel az eddiginél jobban kell szolgálni, fokozni kell a szocialista átalakulás korának kutatását, az eredmények közzétételét és népszerűsítését, a materialista világnézet elmélyítését, az ifjúság nevelését.

212 A Minisztérium Múzeumi Főosztálya a márciusi párthatározattal kapcsolatos feladatokat a BTM-től is a munkatervben kérte szerepeltetni: „A második negyedévi tervben jusson kifejezésre a Központi Vezetőség márciusi határozatainak múzeumi eszközökkel való támogatása elsősorban szocialista korszakunk anyagának gyűjtésével, mozgékonyabb, tartalmasabb népművelési munkával, a dolgozók politikai öntudatának nevelésével. Foglalkozzék a Tudományos Tanács az utolsó két évben megjelent tudományos munkák bírálatával, és megvitatott művek alapján elemezze a még meglévő burzsoá ideológia beszüremlését a tudományágakba, és szocialista kultúránkra káros kispolgári felfogások leküzdésére vegyen irányt."

213 A márciusi párthatározat, valamint az 1954. októberi minisztériumi vizsgálat eredményeként intézményünkben is megindult a szocialista városfejlődés dokumentumainak (nyomtatványok, plakátok, fotók stb.) módszeres gyűjtése. Ez a második negyedévi terv egyik súlyponti feladata lett.

214 A legújabbkori kutatások szervezett megindításához az Újkori Osztály bővítésérc volt szükség. Ezt a Középkori Osztály létszámcsökkentésével érték el, amit a budavári ásatások munkáinak csökkenése tett lehetővé. így alakították ki a legújabbkori csoportot.

215 Az 1954. októberi minisztériumi vizsgálat eredményének tudható az intézmény vezetésének pályázatot hirdetett: tanácsi népművelési dolgozók, pedagógusok, múzeumbaráti körök tagjai számára a felszabadulás óta eltelt 10 év emlékanyagának múzeumi jellegű gyűjtésére és feldolgozására. FÜLEP, 1955. 212 BTM A Ki. 1955. dec. 12. 213 BTM A Ki. 1955. máj. 13. 214 BTM A Ki. 1955. júl. 5. 215 BTM A Ki. 1956. jan. 17.