K. Vég H Katalin: A Budapesti Történeti Múzeum Az alapítástól az ezredforduuóig (Monumenta Historica Budapestinensia 11. kötet Budapest, 2003)
III. A MÚZEUM TEVÉKENYSÉGE 1947-TŐL 1956-IG - A MMOK irányítása alatt ( 1949-1953)
39. kép. A régi budai városháza helyreállított épületében megnyílt a Vármúzeum. 1952. tudományos dolgozatokban." 156 Ez a megállapítás azt jelzi, hogy a Múzeum dolgozóinak ideológiai „nevelése" nem mutatott fel az elvárásoknak megfelelő eredményt. A jelentés nem foglalkozik a kiállításokkal, noha a vizsgálatot megelőzően, február 16-án nyílt meg a Károlyi-palota termeiben 157 a „Budapest az őskorban" c. kiállítás, amely igen jelentős esemény volt. Bemutatta a fővárosnak és környékének őskori település-történetét és társadalmának fejlődését, marxista szemlélettel, dialektikus módszerrel. 158 A kiállítás megrendezésében valószínűleg minta volt a Magyar Nemzeti Múzeum előző évben megnyílt régészeti kiállítása, amely az országosan meginduló régészeti tárlatrendezésekhez szinte sablonul szolgált. 159 A kiállításoknak a helyi sajátosságokon túl általános fejlődéstörténetet is be kellett mutatniuk. Ezt a MMOK pártvezetősége elvi szempontként határozta meg, mert szerinte „az egész ország viszonylatában elsősorban az általános fejlődéstörténeti kiállítások azok, amelyek igen fontos szerepet játszanak az emberek gondolkodásának kialakításában, fejlesztésében. Ezek azok, amelyek a materialista világnézet kialakítását elősegítik, következésképpen a klerikális reakció elleni harcban nagy segítséget tudnak nyújtani pártunknak." 160 Az 1952-es esztendő másik jelentős eredménye a helyreállított Szentháromság utcai épületben, a Vármúzeumban rendezett „A budai Vár" c. kiállítása volt, amely először mutatta be a palotaásatások és a várnegyed kutatásának emlékeit, korszerű, didaktikus technikával. 161 Decemberi megnyitását Sztálin születésnapjához kapcsolták. 162 A Fővárosi Képtár több tárlatot rendezett. Júniusban nyílt meg Mednyánszky László, novemberben Rippl-Rónai József emlékkiállítása, szeptemberben pedig a Fényes Adolf teremben Dabroszláv Lajos festőművész képeiből rendeztek tárlatot. 163 Az év jelentős politikai eseménye, a személyi kultusz újabb állomása volt Rákosi Mátyás 60. születésnapjának (március 9.) megünneplése országszerte, elsősorban munkafelajánlásokkal. A MMOK felhívására a múzeumok, így a BTM dolgozói is munkafelajánlásokat tettek. 164 A MMOK 1952-ben több alkalommal is felhívta a múzeumokat a felszabadulás utáni korszak tárgyi emlékeinek gyűjtésére és a szocializmus építése eseményeinek bemutatására, követve a szovjet muzeológia példáját. Szorgalmazása azt jelzi, hogy ez a munka bizonyára nem folyt olyan mértékben, mint ahogyan elvárták. Az év elején Pogány Ö. Gábor így írt a Múzeumi Híradóban: „meg kell találnunk a módját annak, hogy szocialista iparunk 156 Jelentés a Közoktatásügyi Minisztérium részéről a Budapesti Történeti Múzeum megvizsgálására kiküldött bizottság munkájáról. BTM A ROi. Régészeti és Ásatási Intézet 1952. 157 A kiállítás alapterülete: 305,30 m 2 . BTM A KOi. 1952. nov. 6. I?s A kiállítást részletesen ismerteti: BÉNYI, 1952. 44-46. 159 KOREK, 1965. 310. 160 TÓTH, 1952. 8. Mivel a kiállítás a népmüvelés egyik legfontosabb eszköze, politikai cél volt új tárlatok rendezése országszerte. 1953-ban már csaknem minden múzeum korszerű kiállítással rendelkezett. NAGY S., 1954. 208. 161 LócsY, 1965. 85. "> : BTM A KOi. 1952. dec. 9. '« MH 1952. V. 74., 76., 1952. VI. 93. 164 BTM A ROi. Régészeti és Ásatási Intézet 863-01-17/1952.; MH 1952. II. 64-65. A korábbi időszakhoz hasonlóan, más alkalmakra is voltak felajánlások még a következő években is. Pl. lásd: Az Aquincumi Múzeum ápr. 4-i felajánlásai. Magyar Nemzeti Múzeum Legújabbkori Főosztályának Iralgyüjteménye, ltsz.: 94.17.1.
