K. Vég H Katalin: A Budapesti Történeti Múzeum Az alapítástól az ezredforduuóig (Monumenta Historica Budapestinensia 11. kötet Budapest, 2003)

III. A MÚZEUM TEVÉKENYSÉGE 1947-TŐL 1956-IG - A MMOK irányítása alatt ( 1949-1953)

A gazdaságban bevezetett újítási mozgalomhoz hasonlót múzeumi területen is szorgalmaztak, hogy az ott folyó munka még hatékonyabb legyen, „ezzel is támogatva a múzeumi dolgozóknak a kultúrforradalom megvalósításáért folytatott harcát." Az intézményekben a rendelet szerint újítási felelősöket állítottak. Az eredményes újításokat a Minisztérium Újítási Bizottsága megjutalmazta.

125 A munkaterveket a MMOK által kiadott tervezési utasítás alapján kellett elkészíteni. A MMOK hibának tartotta a pontos számokkal, a legkisebb részletekig történő tervezést, mert ezzel „a terv rugalmasságát veszélyeztetik." E hibát elkövetők közé sorolta a Budapesti Történeti Múzeumot is.

126 A terv teljesítése ellenőrzésének megkönnyítésére a főigazgató - a MMOK korábbi rendelkezése alapján a munkanapló vezetésére adott utasítást. Az ellenőrzés a tervfelelősök segítségével az osztályvezetők feladata volt.

127 A MMOK továbbra is igen fontos feladatának tartotta a múzeumi dolgozók ideológiai képzését. Ortutay Gyula a dolgozók ideológiai helyzetéről 1951. év elején a Múzeumi Híradóban a következőket írta: „A politikai tudatosság, az elméleti képzettség és a harcos akarat még nem eléggé lett meghatározó jellemvonása muzeológusainknak. Sok még a bizonytalanság, sok még az ideológiai képzetlenség. ... sokat kell még tennünk, hogy múzeumaink betöltsék a maguk harcos, nevelő hivatását. Megjavult a munkához való viszonyunk az igaz, levetkőztük a régi múzeumok hagyományos nemtörődömségét, fáradt közömbösségét, de még mindig nem vagyunk eléggé öntevékenyek, önállók, még igen sokszor hiányzik a kezdeményező erő és bátorság. Elmélyültté kell tennünk - s ez legdöntőbb kérdésünk - a szovjet példa tanulmányozását. Meg-megújuló erőforrása minden kutatónak, minden szakemberünknek a marxi-lenini ideológia és a szovjet tudományosság tanulmányozása."

128 A negyedik múzeumvezetői konferencia megállapította, hogy „a kultúrforradalom olyan átalakulást, olyan fejlődést hozott létre múzeumi vonalon, mely egyszerűen csak a munkásosztály pártjának vezetésével képzelhető el szocializmust építő, a Szovjetunió vezette béketá125 BORECZKY, 1951. 44.; BTM A KOi. 1951. máj. 19., nov. 13., BTM A ROi. Régészeti és Ásatási Intézet 1951. szept. 17. I2

" MH 1951. III. Hírek. 74. 127 BTM A ROi. Aquincumi Múzeum 695/1951. szept. 17. I2!< ORTUTAY, 1951. 124 MH 1951. III. 1-2. 130 BTM A ROi. Régészeti és Ásatási Intézet 358/1951. okt. 8., Aquincumi Múzeum 725/1951. okt. 10. 131 BTM A KOi. 1951. dec. 29. 132 Háború veszélyének napirenden tartását szolgálta a légoltalmi tervek elkészíttetése. (A Budapesti Történeti Múzeum légoltalborhoz tartozó országban a mai világhelyzetben. ... A hibákat is feltárta a konferencia a kritika és önkritika őszinte hangján. ... Kutatóink még nem tudják megvalósítani a szocialista munkastílust. ... A „tudós és agitátor" helyesen összefoglaló egyéniségéből melyet minden kutatónknak meg kell valósítania önmagában ahhoz, hogy a következő új fejlődési szakaszban megállja helyét, - gyakran hiányoznak az agitátor vonásai ... Kutatóink új típusa fejlődik szemünk előtt, ennek a típusnak le kell küzdenie sorai között a múlt csökevényeit." A népmüvelésben sem töltik be a múzeumok az őket megillető szerepet, „itt is vállalniok kell az agitátor feladatát. ... Mindent meg kell tennünk, hogy a múzeumokat jobban mozgósítsuk a népmüvelés számára."

129 Mindezen cél elérése érdekében a MMOK folytatta az ideológiai továbbképzést. Megállapította: „A múzeumok tudományos dolgozói részére indított ideológiai oktatásban jelentős eredményeket értünk el. Muzeológusaink lelkesedéssel vettek részt a tanulásban, és ezzel bebizonyították, hogy megértették a marxizmus-leninizmus tanításainak jelentőségét az egyes tudományágakra való alkalmazása, a múzeumi kutatómunka végzése szempontjából." Az 1950-ben megindult tanfolyamot 1951 őszétől 2 éves tematika alapján folytatták. A BTM-ből, a régészeti területről 11 dolgozó jelentkezett az oktatásra.

130 Az 1952. évi munkatervben szerepel, hogy „a főigazgatóság biztosítja és ellenőrzi a dolgozók ideológiai fejlődését és annak alkalmazását a kutatási gyakorlat, valamint a kiállítás, népnevelés terén. ... megszervezi az orosz nyelvű tanfolyamokat, hogy az ideológiai és szakmai fejlődés elmélyülhessen. A legfontosabb szovjet és a népi demokráciákban megjelent szakmunkákat, vagy egy-egy részletét lefordíttatja." A Vármúzeum terve szerint „minden tudományosság előfeltételeként el kell, hogy mélyedjenek kutatóink ideológiánkban és fokozottan folytatni kell a szovjet tudomány eredményeinek megismerését, ami nélkül feladatunkat nem oldhatjuk meg."

131 A hidegháborús légkör,

132 a békéért, a külső és belső ellenséggel folytatandó harc jól tükröződik, feladatokat is megjelölve, a Múzeum munkaterveiben és az értekezletekről készített jegyzőkönyvekben. A júniusi osztályértekezleteken a politikai mi tervét 1.: BTM A KOi. 1951. aug. 11.) 1953-ban a Népművelési Minisztérium Múzeumi Főosztálya a munkatervek készítésével kapcsolatos körlevelében egyik fontos feladatként jelölte meg a múzeum biztonságának és légoltalmi helyzetének felülvizsgálatát. (BTM A Ki. 1953. febr. 13.) Ennek megfelelően az intézmény munkatervében ez áll; „A múzeumok keretén belül a légó szcivezctekct felállítottuk és kiképzésüket folyamatba tesszük." (BTM A Ki. 1953. febr. 18.) Az 1954. évi munkaterv egyik pontja volt a légoltalmi tanfolyam befejezése. (BTM A Ki. 1953. dec. 21.)