K. Vég H Katalin: A Budapesti Történeti Múzeum Az alapítástól az ezredforduuóig (Monumenta Historica Budapestinensia 11. kötet Budapest, 2003)

II. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSE 1935-TŐL 1946-IG - Az intézmény helyzete 1946 végéig

28. kép. Az I., Szentháromság u. 2.sz. alatti régi budai városháza (később a Vármúzeum) épülete az ostrom után. 1945. Az épületek helyreállítása tovább folyt. Ennek köszönhetően nyílhatott meg a Károlyi-palotában, a Fővárosi Képtár közreműködésével a „Virág a művészetben" című kiállítás, amely a fővárosi kertészet újjáépítési terveit mutatta be, a Képtár idevonatkozó képzőművészeti anyagával kiegészítve.

198 Ugyancsak itt rendezték meg a június l-jén megnyílt „Budapest múltja" című kiállítást, amely az év kiemelkedő eseménye volt. Ezen a múzeumi szervezet együttesen mutatta be - 16 teremben a főváros történetét az őskortól az 1800-as évekig. Azért a Károlyi-palotát választották a tárlat helyéül, mert a Múzeum épületei közül ezt lehetett a leghamarabb alkalmassá tenni egy nagy kiállítás megrendezésére, s a közös bemutatkozásra a többi épület elhúzódó helyreállítása miatt gondoltak. A kiállítás négy részre tagolódott, a rendező osztályok szerint: Budapest őskora (Régészeti és Ásatási Intézet), Római kori elődeink mindennapi élete (Aquincumi Múzeum), Budapest középkori emlékei (Középkori Múzeum), Buda-Óbuda-Pest 1800 előtt (Történeti Múzeum). Az őskori és a népvándorláskori gyűjteményt most mutatták be először a nagyközönségnek. A kiállítás megrendezésével igen nehéz feladatot vállalt magára a Múzeum, mivel a helyiségeken túl a tárlókat és egyéb eszközöket használhatóvá kellett tenni, a pincéből felhozott anyagokat restaurálni, s mindezt - a szűkös pénzügyi helyzet miatt - a rendezéssel együtt nagyrészt önerőből valósították meg. Maga a múzeumi vezetés így értékelte a teljesítményt: „így összefoglalva, egységesen láthatta bárki, hogy a múzeumok kiveszik részüket az újjáépítésből, s az anyagi eszközök engedte keretek között annyit nyújtanak, amennyit csak lehet." A rendezők célja: „mindenki számára közérthető módon rekonstruálni a főváros területén előttünk élt társadalmak történetét". Ezért a bemutatott tárgyakat, eseményeket képekkel, rajzokkal, rekonstrukciókkal tették szemléletessé. Az iratok tanúsága szerint az új kor szellemének megfelelő „új elgondolása, népi" kiállítást rendeztek. Az 1800 utáni időszakot később tervezték bemutatni. A kiállítást Bechtler Péter helyettes polgármester nyitotta meg, s a neves vendégeket és a nagyközönséget Nagy Lajos igazgató s a tudományos munkatársak kalauzolták.

199 A sajtó is ismertette és értékelte: „a szétszórt és nehezen hozzáférhető anyag most így együttesen áttekinthető és szemléletes rendezésben elénk A főváros újjáépíti közművelődési intézményeit. Városi Szemle, 1946. 5. sz. 390. 199 BTM A KOi. 180/1946. márc. 6., 435/1946. máj. 31 503/1946. jún. 20.. 21.; PATEK, 1950. 417-418., 422.