K. Vég H Katalin: A Budapesti Történeti Múzeum Az alapítástól az ezredforduuóig (Monumenta Historica Budapestinensia 11. kötet Budapest, 2003)

II. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSE 1935-TŐL 1946-IG - Az intézmény helyzete 1946 végéig

(a nyelvek között az orosz is szerepelt.) Ugyancsak jelentkezni lehetett külföldi ösztöndíjakra is.

168 1945 nyarán, rendelet értelmében, a Fővárosi Múzeum alkalmazottainak is meg kellett jelenniük a Városházán az igazolóbizottság előtt, amely azt vizsgálta, hogy a közalkalmazottak magatartása az előző években sértette-e a magyar nép érdekeit (tagja volt-e fasiszta pártnak, ilyet támogatott-e, működését helyeselte-e, a háborúba belépés vagy részvétel mellett fejtett-e ki propagandát stb.). A Múzeum dolgozói közül 1 „kezelő" beosztásban lévő alkalmazottat bocsátottak el ilyen vétségek miatt.

169 A belső helyreállítási és gyűjteményrendezési, revíziós munkák mellett nagy feladatot jelentett a romos épületek bontása, romeltakarítás során előkerülő emlékek mentése. Nagy Lajos így írt erről: „nagy feladatott ró a Múzeumra az elpusztult régi városrészekben folytatandó állandó régészeti kutatás. A házak pusztulása következtében most alkalom nyílik a falak és átépítések szakszerű vizsgálatára. Az eddigi kutatások különösen a vár területén kiváló eredményeket hoztak." A Tanács a Vár középkori maradványainak figyelésére, őrzésére felhívta az I. kerületi elöljáróságot, a háztulajdonosokat, lakókat, a romeltakarítást végzőket. A bontási engedélyeket tájékoztatás céljából megkapta a Múzeum, a korábbi gyakorlatnak megfelelően.

170 A terepmunkák mellett már a nyár folyamán hozzákezdtek a főváros múltját bemutató kiállítás előkészítéséhez. Megkezdték a tudományos feldolgozómunkát is, elindították a Budapest Régiségei XIV. kötetének kiadását, amely 1946 tavaszán jelent meg. Ugyancsak dolgoztak a Középkori Kőemléktár kiállításának mielőbbi megnyitásán is.

171 Az újkori részleg feladata volt a romos fővárost megörökítő rajzok, festmények gyűjtése, vásárlása, amit a Tanács is szorgalmazott. A polgármester már márciusban megbízásokat adott ilyen témájú alkotások elkészítésére.

172 A Múzeum fényképek vásárlásával, illetve készíttetésével egészítette ki ezt a gyüjte168 BTM A KOi. 96/1945. máj. 9., 349/1945. aug. 30., 365/1945. szept. 7. '""BTM A KOi. 247-248/1945. júl. 4.. 264/1945. júl. 10., 589/1945. okt. 13. 170 BTM A KOi. 549-550/1945. okt. 24., 552/1945. okt. 4. stb. Idézzük a Vár területén folyó romeltakarítással kapcsolatosan Virágh Antal visszaemlékezését: „Kisvasút volt építve a Vár területén, minden utcában, és régi kis mozdonyok hordták le a Vérmező területére a hozzákötött 8-10 kocsit, megrakva törmelékkel ... ami ... feltöltötte a Vérmezőt ... Még régi módon fütyült is a kis mozdony, amikor lefelé ment, vagy visszafelé üresen jött fel a Várba." VlRÁGH, 1981. 141. A visszaemlékezés részletesen foglalkozik a Várban folyó feltárások megszervezésével, körülményeivel, eredményeivel. 171 BTM A KOi. 50/1945. ápr. 5., 82/1945. máj. 9., 1945. júl. 16., ményt.

173 A Történeti Múzeum fontos feladata volt az eltűnt tárgyak visszaszerzése is. Ennek érdekében figyelemmel kísérték az árveréseket,

174 ugyanakkor voltak magánkereskedők, akik visszajuttatták a Múzeumba az általuk megvásárolt régiségeket.

175 A Képtár gyűjteménye már ez évben gyarapodott (pl. július 1-19. között 44 db alkotással), elsősorban - a képzőművészeti élet újjáéledését elősegítő - tanácsi vásárlások révén.

176 Az 1945. január 18. és február 28. között eltűnt 74 képpel kapcsolatban Vas Zoltán polgármester adott ki felhívást.

177 A festményekről készült fényképeket a Múzeum átadta az Árverési Csarnoknak, a nevesebb műkereskedőknek, és eljuttatta mindazon helyekre, ahol megkísérelhették eladni azokat. A sajtóból tudjuk, hogy a 10 legértékesebb alkotás képét „Ki tud róla?" felirattal ellátott táblán színházak és mozik előcsarnokában helyezték el, remélve a közönség segítségét.

178 Mindezen feladatok mellett a Képtár is készült kiállításokra. A júliusi jelentésből tudjuk, hogy Némethy Károly tanácsnok a Képtár gyűjteményeit felajánlotta a munkások Kassák Lajos által szorgalmazott képzőművészeti nevelése, gyárakban rendezendő vándorkiállítás céljára. A Múzeum 50 képével nyílt meg 1945 júliusában a csepeli Weiss Manfréd gyárban a főváros első „munkáskiállítása".

179 A Károlyi-palota helyreállított termeiben pedig szeptember l-jén nyitotta meg a Képtár az utolsó 50 év képzőművészeti alkotásaiból rendezett kiállítását „Képzőművészetünk újítói Nagybányától napjainkig" címmel. Ezzel a kiállítással a főváros múzeumai közül a Székesfővárosi Történeti Múzeum nyitotta meg elsőként kapuját a háború után a nagyközönség előtt.

180 Genthon István így értékelte: „Ha nem is régi terjedelmében áll a szépre vágyó közönség rendelkezésére - ehhez még termeinek további sorát kell megjavítani - de jelentkezik, megmutatja, hogy él, gyarapszik, falai közé invitálja azokat, akik nemrég még elérhetetlen álomnak tartották a múzeumokban való, szemet-lclket üdítő vizsgálódásokat."

181 Dercsényi Dezső szerint 308/1945. aug. 14., 314/1945. aug. 18., 344/1945. aug. 30., 1945. okt. 12., 539/1945. nov. 8. 17-BTM A KMi. 51/1945. márc. 27., 122/1945. jún. 6., 11., 218/1945. júl. 26., BTM A KOi. 259/1945. júl. 16.. 18. 173 BTM A KMi. 279/1945. nov. 17. 174 BTM A KMi. 60/1945. ápr. 23. 175 BTM A KMi. 281/1945. júl. 26., 126/1946. máj. 29. 176 BTM A KMi. 1945. nov. 27. A Képtár gyűjteménye 1945. decembertől 1946. novemberig 225 alkotással gyarapodott: Egy év története. Bp.. 1946. 151. 177 BTM A KOi. 107/1945. máj. 11., 259/1945. júl. 16., 18. I7!< „Ki tud róla?" Fényképmásolalok útján keresi legszebb festményeit a Fővárosi Képtár. Világ, 1945. jún. 5. ,7

" BTM A KOi. 259/1945. júl.; Egy év története. Bp., 1946. 151. 180 Egy év története. Bp., 1946. 151. 181 GENTHON, 1945. 28.