K. Vég H Katalin: A Budapesti Történeti Múzeum Az alapítástól az ezredforduuóig (Monumenta Historica Budapestinensia 11. kötet Budapest, 2003)

II. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSE 1935-TŐL 1946-IG - Az intézmény helyzete 1946 végéig

Ezután kezdett régészettel foglalkozni. 1931-től végzett ásatásokat a főváros középkori emlékeinek kutatása céljából, a Fővárosi Múzeum keretein belül (nyéki kastély, budaszentlőrinci pálos kolostor. Bugát utcai Szt. Lázár-templom, tabáni Szt. Gellérttemplom, vízivárosi Szt. Péterváros, Városkút, Fehéregyháza, Óbuda stb.). Nevéhez fűződik a főváros középkorának rendszeres régészeti kutatása. Ásatásait feldolgozta és megjelentette. Javaslatokat tett a további kutatásokra, és foglalkozott a feltárt maradványok megóvásával is.

124 Lépéseket tett a Tanács felé, hogy az építkezésekről, azok megkezdése előtt értesítsék a Régészeti és Ásatási Intézetet, elsősorban a Vár, a várlejtő, Tabán, Óbuda, Belváros vonatkozásában.

125 Nagy Lajos így írt Garádyról a Múzeum 1945. év első felében végzett tevékenységéről készített jelentésében: „Mindenre kiterjedő érdeklődése, pontos munkája sok értéket mentett meg a főváros történetírása számára. Még sok ásatási jelentést, tanulmányt kívánt elkészíteni, az Intézet még sokévi tudományos munkát várt tőle. ... halála a főváros múltját kutatóknak szomorú vesztesége."

126 Tudományos kéziratos hagyatéka és könyvtára, végakaratának megfelelően a Fővárosi Múzeumba került.

127 A múzeumi szervezet részlegei különböző mértékben szenvedtek kárt. A Károlyi-palotát az ostrom alatt „állandóan gyalogos vonatosztagok szállták meg, kocsipark volt az udvaron. Ezért állandóan tüzérségi tüz alatt állt és sok találat érte ... A légibombázásoktól is szenvedett. Nagy veszélyt jelentett a Franklin-palota égése." A földszinti irodahelyiségeket istállónak használták, „a könyvtár egy részét a lovak alá dobták szalma helyett".

128 Egy leírás szerint a háború végeztével a kapu alatt és az udvaron „több mint 40 lóhulla hevert".

129 A Központi Igazgatóság nem hagyta el az épületet, de a Régészeti és Ásatási Intézet és a Képtár több alkalmazottja is itt vészelte át az ostromot, Zakariás G. lbiTadalommal kapcsolatos eseményekre, benyomásaira. Az események hatására csatlakozott a szocialistákhoz, s olvasott a szocializmusról, olvasta Marx, Engels és Kautsky munkáit. Belépett az Alkalmazott Mérnökök Országos Szövetségébe. Garády Sándor hagyatéka, BTM A. ltsz.: H. 155-79. 1:4 Garády Sándor hagyatéka, BTM A. ltsz.: H. 18-79. 125 BTM A KOi. 194L máj. 25. BTM A KOi. 1945. júl. 16. 127 BTM A KOi. 49/1945. ápr. 19., 27.. 235/1945. júl. 5.. 286/1945. júl. 19. Garády Sándor hagyatéka a Budapesti Történeti Múzeum Régészeti Adattárában van, ltsz.: H.l-l7479. A hagyaték részletes ismertetését I.: GYURICZA, 1991. 88100. A Garády Sándorról írt megemlékezések felsorolását 1. uo. 140., 17. jegyzet alatt. A hagyaték előzetes rövid ismertetését 1.: K. VÉGH, 1988.a. 588-589. Garády munkásságáról 1. még: LÓCSY-KUBINYI, 1964. 24-25. I2I< BTM A KOi. 176/1945., 1945. júl. 16. 129 Egy év története. Bp.. 1946. 151. 130 L. 128. jegyzet. Sándor tanácsjegyzővel együtt. (Többen azért laktak ott, mert a lakásukat bombatalálat érte.) A műtárgyak megóvásában, a viszonylag kevés veszteségben ennek nagy szerepe volt.

130 A gyűjtemények megőrzéséért, az értékes műtárgyak Nyugatra szállításának megakadályozásáért Nagy Lajos és munkatársai mindent elkövettek. Egy feljegyzés szerint Zakariás G. Sándor még 1944 októberének végén érintkezésbe lépett a De Gaulle-kormány képviseletével, és menlevelet szerzett a gyűjtemények számára, amelyeknek védelmét a szövetséges hatalmak képviselete vállalta. A hivatalos rendeletre szállításra előkészített ládákat pedig a muzeális értékű anyag helyett könyvtári duplumokkal, kiadványokkal, fényképmásodpéldányokkal töltötték meg, s húzták az időt a szállítás előkészítését igazoló jelentés beadásával is. Ezalatt a tárgyakat biztos helyre menekítették. Az oroszok 1945. január 18-án szállták meg a Károlyipalotát. Zakariás G Sándor hamarosan kapcsolatba lépett a Magyar Nemzeti Múzeummal, amelynek segítségével február 2-án megszerezte az orosz parancsnokság védlevelét.

131 Pest ostromának végeztével, január 18-a után a dolgozók azonnal hozzáfogtak a romeltakarításhoz, a helyiségek, az ablakok, a bútorok rendbehozatalához.

132 Április végén már olyan állapotban volt az épület, hogy az aquincumi, a középkori és a kiscelli részleg műtárgyainak egy részét el tudták ott helyezni. (Ezért júliusban a még ott lévő Felsőbb Zeneiskolának át kellett adnia helyiségeit a Múzeum számára.)

133 A múzeumi szervezet többi részlegével Nagy Lajos február 18-tól már megfelelő kapcsolatban volt.

134 A kapcsolattartás a jövő-menő alkalmazottak útján volt lehetséges. Az ostrom idején semmit sem tudtak egymásról. „Mindnyájuk sorsáért nagyon aggódtunk. Ellentétes és rossz híreket kaptunk ugyanis a kastély helyzetéről és a pusztításról" - írta Nagy Lajos egyik levelében.

135 131 Nagy Lajos hagyatéka, BTM A. ltsz.: H.226-79. Zakariás G. Sándor tanácsjegyző 1944. végi lépéseihez kapcsolódó dokumentumok: a múzeum központi igazgatójának 1944. dec. 15-i meghatalmazása dr. Molnos Lipót, a párizsi Magyar Intézet igazgatója számára, hogy tárgyalásokat folytasson „a Budapesten akkreditált külföldi hatalmak konzuli képviselőivel a székesfővárosi múzeumok keretébe tartozó intézmények és könyvtárak biztonsága érdekében."; egy másik irat szerint Zakariás G. Sándor a gyűjtemények megmentése érdekében kifejtett tevékenységéért 1945. jún. 8-án Vas Zoltán polgármester elismerését fejezte ki és 3000 P jutalomban részesítette. (E dokumentumok a Magyar Nemzeti Múzeum legújabbkori főosztályának iratgyüjteményében találhatók, ltsz.: 4096.) 132 L. 128. jegyzet. 133 BTM A KOi. 65/1945. ápr. 20., 1544945. máj. 28. 1.4 Jelentés a Régészeti és Ásatási Intézet munkásságáról (19451946.). BTM A KOi. 1946. nov. 1.5 BTM A KMi. 45/1945. márc. 28.