K. Vég H Katalin: A Budapesti Történeti Múzeum Az alapítástól az ezredforduuóig (Monumenta Historica Budapestinensia 11. kötet Budapest, 2003)

II. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSE 1935-TŐL 1946-IG - A Múzeum tevékenysége Nagy Lajos irányításával 1944 őszéig

Fővárosi Tanácstól kapott ösztöndíjjal számos tanulmányutat tett belföldön és külföldön (Ausztria, Olaszország, Görögország, Bulgária, Szerbia, Horvátország, stb.). Számos nemzetközi kongreszszuson vett részt. Utazásaihoz állami segítséget és külföldi ösztöndíjat is kapott. Nagy Lajos bekapcsolódott az aquincumi ásatásokba, amelyeknek később irányítója lett. Már 1923ban aquincumi témájú előadást (Az aquincumi céhek élete) tartott az Országos Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat ülésén. 1928-ban hívták a pécsi egyetemre, az ókortörténeti katedra betöltésére, de éppen aquincumi tervei miatt nem vállalta el. A római polgárvárosban folyó ásatások mellett feltárta a Raktár utcai ókeresztény temetőkápolnát, az Eskü téri (ma Március 15. tér) római tábor nagy részét, folytatta a Flórián téri katonai fürdő, s megkezdte a tabáni eraviszkusz telep és a Nagyszombat utcai amfiteátrum feltárását. Az ő nevéhez fűződik a Flórián téri és az Eskü téri földalatti múzeumok létrehozása. Bejárta és kutatta a római limes vonalát Szentendrétől Nagytétényig. A szentendrei múzeumot ő alapította meg, s 1930-tól igazgatója lett. Az Eskü téri kutatások eredményeiről tartotta meg akadémiai székfoglalóját „Contra Aquincum és Pest Árpád-kori vára" címmel. A Békásmegyeren és a Szentendrei-szigeten végzett ásatásaival megvetette a Múzeum őskori gyűjteményének alapjait. A főváros területén folyó régészeti kutatások megszervezése céljából állította fel 1936-ban a Régészeti és Ásatási Intézetet. Feladata volt „a főváros területén felmerülő ásatások összes ügyeinek ... intézése, az ásatások anyagának megmentése és feldolgozása, ... a véletlen leletek figyelemmel kísérése és megmentése, végül pedig az egységes ásatási terv kidolgozása". Nagy Lajos egyik önéletrajzában így fogalmazta meg tudományos célját: „teljesebbé tenni Pannóniára vonatkozó ismereteinket, föltárni és földolgozni fővárosunk és közvetlen környékének ős- és római kori múltját, kimutatni a római és népvándorláskoron keresztül a magyar városalapítás római kontinuitását." Célja „Pannónia kultúrájának új alapokra helyezett feldolgozása". 1935-ben tudományos munkájának elismeréseként kapta meg a Ferenc József koronázási jubileumi alapítvány tudományos díját.

47 Nagy Lajos személyében tehát egy nagy tudású, külföldön is elismert szakembert neveztek ki központi igazgatónak. A Régészeti és Ásatási Intézet tevékenységét továbbra is ő irányította, a többi részleg azonban teljesen önállóan működött. A középkori részleg szervezeti rendezése, önállósítása volt csak hátra. A Halászbástyán lévő Középkori Kőemléktár vezetésével Gerevich László múzeumi őrt bízta meg, akit a Régészeti és Ásatási Intézeten belül a középkori ásatási osztály irányításával is megbízott. így egy kézbe helyezte a középkori kutatások irányítását. Végleges önállósítása 1942. január 28-án következett be, amikor polgármesteri határozattal a Történeti Múzeum igazgatója felmentést kapott a kőemléktár felügyelete alól. A kőemléktárat ezután Középkori Múzeumnak is nevezik.

48 Nagy Lajos egyéves működése után, 1942. január 9-én nyújtotta be Szendy Károly polgármesterhez előterjesztését „a fővárosi múzeumok státusának rendezésére vonatkozólag". Ebben javasolta a központi igazgatói cím megváltoztatását - a többi hazai múzeumok példájára - főigazgatóra, az osztályigazgatói cím helyett igazgató, a múzeumi tiszt helyett múzeumi őr elnevezést. Kérte új tisztviselők felvételét, s ezt a nagyszámú, a városrendezéssel is kapcsolatos ásatással, a várostörténeti és képzőművészeti emlékek fokozottabb gyűjtési feladataival indokolta.

49 E státusrendezési, létszámnövelési javaslat azonban nem valósult meg, a Múzeum részlegei a meglévő létszámmal végezték az építkezések, városrendezési munkák során egyre szaporodó feladataikat. Az Aquincumi Múzeum végezte a polgárváros feltárását és az óbudai városrendezéssel kapcsolatos leletmentéseket, a Régészeti és Ásatási Intézet pedig a főváros többi területén folyó közmunkák, építkezések alkalmával előkerülő emlékek mentését. 1941-44 között folytatták az aquincumi rommező feltárását, az Árpád híd építésével kapcsolatosan a római katonaváros emlékeinek kutatását. Ásatás indult a Hajógyári-szigeten a helytartói palota területén, mentették a Bécsi úti római kori temetkezéseket, feltárást folytattak a belvárosi templom körül, a Csepel-szigeten, a rákosi avar és honfoglalás kori temető területén, kutatták a limes emlékeit, befejezték a Nagyszombat utcai amfiteátrum feltárását és helyreállítását. E munkákat Nagy Lajos irányításával Szilágyi János és Nagy Tibor végezte. A Nagy Lajosra vonatkozó adatokat 1.: Nagy Lajos hagyatéka, BTM A. ltsz.: H.240-245-79, 426-443-84, 446-84; akadémiai székfoglalójának sajtóvisszhangja: Újság, 1935. jan. 23. 12.; a Régészeti és Ásatási Intézet feladatairól: Nagy Lajos előterjesztése a fővárosi múzeumok státusának rendezésére vonatkozólag, BTM A KOi. 1942. jan. 9. - 261.634/1936.IV.sz. polgármesteri rendelet. Nagy Lajos munkásságáról 1. még: 218-225. és 234. jegyzetet. 48 BTM A KOi. 1941. máj. 20., 189/1941. máj. 30., 1941. júl. 5.. 1942. jan. 28., 92.336/1941. sz. polgármesteri határozat arról, hogy a középkori emlékanyag feltárása és feldolgozása a kőemléktár feladata. 49 Nagy Lajos előterjesztése a fővárosi múzeumok státusának rendezésére vonatkozólag, BTM A KOi. 1942. jan. 9., 14/1942. kelt.: 1941. dec. 27.