K. Vég H Katalin: A Budapesti Történeti Múzeum Az alapítástól az ezredforduuóig (Monumenta Historica Budapestinensia 11. kötet Budapest, 2003)

II. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSE 1935-TŐL 1946-IG - Horváth Henrik igazgatósága alatt (1935-1941)

kezesekhez, házbontásokhoz kapcsolódóan kutatásokat folytatott többek között a Gellért-hegy déli oldalán (kelta település), Óbudán a Nagyszombat utcában (római amfiteátrum), az épülő Árpád híd előtti területen {római tábor és katonaváros), a római polgárvárosban, a Csepel-szigeten (avar kori sírok), valamint Szentendrén (római tábor). Garády Sándor folytatta az 1930-as évek elején megkezdett, a főváros középkori emlékeinek feltárására irányuló kutatásait. Ásatások voltak a Bugát utcában (Szt. Lázár-templom), a Bécsi út mentén (Fehéregyháza kutatása), a Csalogány utcában (Szent Péter város maradványai), továbbá a Belvárosban (a középkori Pest maradványai) stb.

26 A kutatások költségeit továbbra is állami és fővárosi támogatásból fedezték. Az ásatási eredmények ismertetésére gyakran került sor az önkormányzati üléseken. A Fővárosi Tanács 1932-ben városfejlesztési program készítését indította el. Az erre a feladatra alakított bizottság elnöke Harrer Ferenc volt. A bizottság 1939-ben fejezte be a munkát, s a programot a közgyűlés 1940-ben fogadta el. Ez akkor úttörő munka volt a városrendezés korszerűsítésére, amelynek során - a bizottsági üléseken elhangzott hozzászólások szerint figyelembe vették volna a régészeti lelőhelyeket és a műemlékeket. A terv kidolgozására azonban nyilvánvalóan a háborús helyzet miatt már nem került sor.

27 A kutatások mellett törekedtek megszerezni még a máshol lévő, fővárosi lelőhelyű emlékeket is. így került sor a Magyar Nemzeti Múzeumban őrzött középkori kövek átvételére. A 87 db kőemlékért 7000 pengő térítést fizetett a Fővárosi Tanács.

28 A világháború kitörését megelőző politikai helyzet, háborús hangulat következtében megélénkült műtárgy forgalom kedvezően hatott az újkori gyűjtemények gyarapodására. Már az 1939. januári jelentés a gyűjtés, vásárlás fellendülését jelzi.

29 Horváth Henrik a polgármesterhez benyújtott május 5-i felterjesztésében írta, hogy „... a piac a politikai helyzet közismert kialakulása folytán szokatlanul felélénkült ... lépten-nyomon felmerülnek olyan történeti és művészi tárgyak, melyek nemritkán unikumszámba mennek, és melyek megszerzése feltétlenül kívánatos, sőt egyszerűen kötelesség". A vásárláshoz póthitelt kért, „hogy gyűjteményünk székesfővárosunk történetére vonatkozó történeti és művészi emlékeit tovább gyűjthesse, az elkallódástól, a külföldre özönléstől megmentse, Budapest történetét kézzel fogható és szemet gyönyörködtető bizonyítékokkal felépíthesse és okulásul és biztatásul a 19. kép. A Károlyi-palotában megnyílt Fővárosi Képtár kiállítása. 1938 körül. 26 A régészeti kutatásokról 1. a múzeum jelentéseit: BudRég 13 (1943) 167-254., 337-438. és BTM A KOi. Megemlítjük, hogy az érvényben lévő múzeumi törvény értelmében az összes ásatás a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatójának felügyelete alá tartozott, ezért az ásatások havi jelentéseit a Fővárosi Tanácson keresztül meg kellett neki küldeni: BTM A KOi. 1939. júl. 14. 27 KővÁGÓNÉ SZENTIRMAI - ZsiDi, 1998. 6.; Kiss GY., 1954. 333.; Dr. Pacher Béla tanácsjegyző és dr. Némethy Károly tanácsnok (Közművelődési Ügyosztály) hozzászólása a Városfejlesztési Bizottság ülésén a főváros fejlesztési tervéhez. Bp. 1939. márc. 2

* BTM A KOi. 1940. jan. 16., 1940. júl. 13., 247/1939. szept. 13.; BTM A KMi. 42/1940. kelt.: 1939. dec. 1., 48/1940. Jan. 19., 123/1940. márc. 11. 2

" BTM A KOi. 1939. jan. 21.