K. Vég H Katalin: A Budapesti Történeti Múzeum Az alapítástól az ezredforduuóig (Monumenta Historica Budapestinensia 11. kötet Budapest, 2003)

I. A FŐVÁROSI MÚZEUM MEGSZERVEZÉSE ÉS MŰKÖDÉSE KUZSINSZKY BÁLINT IGAZGATÓSÁGA ALATT, 1887-TŐL 1934-IG - A Múzeum megszervezése és működése Kuzsinszky Bálint igazgatóságának első szakaszában (1888-1912)

teremtette az aquincumi múzeumot és a ligeti múzeum anyagának nagy részét is szervezte, azonkívül fiatal korától kezdve a tudománynak él hivatásosan, hogyan lehet elképzelni, hogy nálánál és másoknál illetékesebb erre a pozícióra egy olyan fiatal ember, aki még a mai fővárost sem ismeri és semmiféle törekvés, tanulmány, ambíció vagy tudományos munkásságának még a szándéka sem nyugtalanította soha abban az irányban, hogy a főváros kultúrhistóriáját megismerje ... Jellemző azért mégis, hogy Bárczy István polgármesterben volt annyi bátorság, hogy Kuzsinszky ellenében ... igazgatói hatáskörrel ... kinevezte s még csak azt a formalitást sem tartotta szükségesnek, hogy ... pályázatot hirdessen. Jellemző továbbá, hogy Thallóczy Lajos külügyi osztályfőnök volt az új direktor pártfogója. ... az ő felelősségérzésének és tudósi lelkiismeretének szebb bizonyítványát ennél a botránynál semmivel sem illusztrálhatta volna. Mert botrány és nagyon csúnya játék ez a dolog, akárhogyan vélekednek róla. A blamázsért pedig viseljék a felelősséget azok, akik Bárczy polgármestert, a fővárost és a nyilvánosságot ezzel a kuriozus kinevezéssel tényleg lóvá tették." Csánky Dénes vezetői megbízatása más kutatók (Erdei Gyöngyi, Földes Emília) szerint összefüggött a Fővárosi Múzeum szigorúan várostörténeti jellegű gyűjteményi fejlesztési elveinek tágításával, a kortárs képzőművészeti alkotásokat gyűjtő képtár alapjainak lerakásával. A főváros mecénási tevékenysége a képzőművészet terén a múlt század végétől egyre jelentősebb lett, Bárczy István polgármestersége alatt a várospolitikában és a művész mecenatúrában pedig új korszak, stílusváltás köszöntött be. Mindez érintette a művészeti vásárlásokban fontos szerepet játszó Fővárosi Múzeumot. Bár 1898-ban a Múzeum megszervezéséről szóló javaslatában, a képtár gyarapításával kapcsolatban Kuzsinszky említi a modem alkotások gyűjtését, elfoglaltsága és alapvetően történeti szempontú gyűjtési elvei miatt valószínűleg nem tudott a kívánt mértékben foglalkozni ezzel a feladattal. A Tanács a modem képtár majdani létrehozására irányuló új feladatra alkalmasabbnak és irányíthatóbbnak vélhetett egy fiatal festőművészt.

127 A korabeli sajtó azonban a kinevezés körül nem tiszta hátteret sejtet. Csánky Dénes működése eredményeként kétségtelenül gyarapodott a gyűjtemény. 127 A főváros műpártoló tevékenységével, Csánky Dénes szerepével részletesen foglalkozott Erdei Gyöngyi. ERDEI, 1991., 1999. A képzőművészeti gyűjtemény ill. a Fővárosi Képtár történetét Földes Emília dolgozta fel. FÖLDES, 1998a. Csánky Dénes szerepét mindketten hasonlóan ítélik meg. A Csánky „igazgatósága" tükröződik az intézmény iratanyagában is. Kuzsinszky a Fővárosi Múzeummal kapcsolatos utolsó beadványát a májusi nyitás tárgyában írta, a továbbiakban hosszú ideig Csánky nevével jelzett ügyiratokat találunk. Minden jel arra mutat, hogy Csánky a gyakorlatban a városligeti részleg nem vezetőhelyettesi, hanem igazgatói jogkörét látta el. Később - egy 1913-as újságcikk szerint - volt olyan elképzelés, amely szerint „a Városi Múzeumot el akarják választani az Aquincumi Múzeumtól és mindkettőt hivatásukhoz képest akarják felépíteni és szervezni. Az új terv szerint a Városi Múzeum igazgatója egy fiatal, tudományos körökben előnyösen ismert levéltáros lenne, Kuzsinszky ezután csupán az Aquincumi Múzeumot vezetné."

128 Ez a terv azonban - ha netán komolyan foglalkoztak is vele - csak terv maradt. A Fővárosi Múzeum az eddig kialakult szervezeti formájában működött tovább 1921-ig, amikor Csánky Dénest megbízták - az 1911-ben a Fővárosi Múzeumnak átadott - Zichy-gyüjteményből alakított Zichy Jenő Múzeum vezetésével, felmentették a városligeti részleg irányítása alól, és ismét Kuzsinszkyt kérték fel a Fővárosi Múzeum irányítására, visszahelyezve ezzel tíz évvel ezelőtti munkakörébe. Amikor Csánky Dénest megbízták a Fővárosi Múzeum vezetőhelyettesi tisztével, egy alapjaiban már kialakított múzeumi részleget vett át. Ugyanekkor pedig lezárult Kuzsinszky eddigi pályájának első korszaka, amely egyben a Fővárosi Múzeum megszervezésének, gyűjteményei kialakításának időszaka volt. Egy későbbi, 1919. évi feljegyzés szerint a Múzeumnak 1912-ig fejlődéséről, innen kezdve pedig fokozatos hanyatlásáról lehet beszélni.

129 Kuzsinszky, az archeológus, a régészeti tárgyak mellett biztos kézzel, hozzáértéssel gyűjtötte az újkori emlékeket is. Szigorúan követte azt az elvét a gyakorlatban, hogy csak azok a tárgyak kerüljenek be a Múzeumba, amelyeknek a főváros történeléhez, életéhez közük van: azt ábrázolják, itt készítették, vagy itt használják, ill. használták. Megalapozta a fővárost ábrázoló metszet-, kép-, térkép-, tervrajz-, fénykép- (amelynek tekintélyes részét képezik a jelentősebb épületek bontása előtt készített felvételek), továbbá az érem-, a jelvény-, a plakett- és az ötvösgyüjteményt. Gyűjtötte a régi bútorokat, főváros müvészetpártolását röviden említi: SÍPOS, 1998. 253. I2

« L.M. 1913. 129 Schindelmann Ferenc előterjesztése, 1919. szept. 18. In: GERELYES, 1967. 331.