K. Vég H Katalin: A Budapesti Történeti Múzeum Az alapítástól az ezredforduuóig (Monumenta Historica Budapestinensia 11. kötet Budapest, 2003)

I. A FŐVÁROSI MÚZEUM MEGSZERVEZÉSE ÉS MŰKÖDÉSE KUZSINSZKY BÁLINT IGAZGATÓSÁGA ALATT, 1887-TŐL 1934-IG - A Múzeum megszervezése és működése Kuzsinszky Bálint igazgatóságának első szakaszában (1888-1912)

A Magyar Hírlap az október 25-i számában foglalkozott a megnyílt Múzeummal: „Kicsi ez a Múzeum és sok mindenféle hiányzik belőle, aminek benne kellene lennie. De azért sok tanulságost, érdekest talál benne az ember, olyasmit, ami sok metamorfózison átment fővárosunk múltjára vonatkozik. Tanulhat belőle minden értelmes ember.'" A Fővárosi Múzeum, vagy ezután többször Székesfővárosi Múzeum néven

114 említett intézmény megnyitását a tudományos szakfolyóiratok is méltatták.

115 A kiállításhoz Kuzsinszky katalógust írt, amelyben ismertette a 12 teremben elhelyezett anyagot.

116 A közel 6000 db műtárgyból kb. 2000 db került kiállításra. Az épületben volt még egy „szolga" lakás (1 helyiségből állt), egy raktár és egy raktár céljait is szolgáló iroda."

7 A Múzeum kedden 15-18, pénteken és vasárnap 9-1/2 2 óráig volt látogatható, de a fűtés hiánya miatt csak májustól október közepéig. A néhány hónap alatt 13400 látogatóról adhattak jelentést."

8 Kuzsinszky úgy vélte, hogy a főváros történetét, fejlődését bemutató emlékek minél szélesebb körben megismertetése céljából „nem elegendő a Múzeumnak az érdeklődő közönség számára való nyitvatartása, hanem célszerű volna történeti emlékeink tanulmányozásába a tanuló ifjúságot is belevonni." Kérte a Tanács intézkedését, hogy a fővárosi iskolák diákjai meglátogassák a Múzeumot. Ez olyan napokon lenne alkalmas, amikor a Múzeum zárva van, mert a számukra tartott magyarázó előadások „odacsődítenék a többi közönséget, a mi nemcsak zavart és rendetlenséget idézne elő, hanem a kiállított tárgyak épségét is veszélyeztetné." A kb. 30 fős tanulócsoportok látogatását 1 nappal előbb be kellene jelenteni. Az iskolák múzeumlátogatásának célját - ma is helytállóan - Kuzsinszky így fogalmazta meg: „Nézetem szerint ily irányú intézkedés nagyban hozzájárulna ahhoz, hogy a főváros tanuló ifjúsága bővíthesse és a szemlélet közvetítésével emlékezetében megerősíthesse azokat az ismereteket, a melyeket az iskolai tanulmányok során Budapest történetére vonatkozólag szerzett, s a Fővárosi Múzeum ezzel mint hathatós tényező kapcsoltatnék bele a főváros közoktatási szervezetébe.""

9 A Múzeum nyitvatartásának rendjét később Kuzsinszky a sajtóban rendszeresen közöltette az alábbi szöveggel: „A Székesfővárosi Múzeum (Városliget, Stefánia-út, 114 Ezen elnevezések alatt a városligeti épületben elhelyezett újkori, majd később ezzel együtt a középkori gyűjteményeket is értették. Az Aquincumi Múzeumot - bár része a Fővárosi Múzeum szervezetének külön név alatt emiitik. 1,3 Pl. X.Y: A Budapest Székesfővárosi Múzeum. ArchÉrt 27 (1907) 383-384. 116 KUZSINSZKY, 1907. 4-5. 117 Schindelmann Ferenc előterjesztése, 1919. szept. 18. In: Gerbaud mellett) nyitva vasárnap és pénteken d.e. 9től 1/2 2-ig, kedden d.u. 3-6-ig. Belépés díjtalan."

120 A Múzeum megnyitása, sikeres kiállítása mellett azonban a raktári gondok is jelentkeztek. A központi városházában lévő raktárhelyiség megtartása egyre nehezebb lett. A városligeti épület megnyitása után, július 17-én a Tanács határozatot hozott más helyiséggel együtt a múzeumi raktár kiüríttetésére is.

121 Ekkor teherfelvonó építése, később tanszerkészítő műhely létesítése miatt akarta a Tanács kiköltöztetni az ott tárolt anyagot. Terve szerint a tárgyakat részben szűkebb térre kell szorítani, részben másutt kell elhelyezni, az értékteleneket pedig meg kell semmisíteni. Kuzsinszky ellenezte ezt, a véleményének felterjesztésében hangot is adott: az épület müemlékvolta indokolja múzeumi célra történő hasznosítását, az ott lévő tárgyak többsége (szobor, épületminta, dombormü-térképek, falfestmények, tervrajzok) értékes, értékük évről-évre nő, továbbá „a tárgyak készítése és a Múzeumban való elhelyezése annak idején a fővárosnak ezrekre menő költségébe került, s már csak ezért is megsemmisítésükért vagy oly helyen való elhelyezésükért, a hol pusztulásnak volnának kitéve, a felelősséget semmi esetre sem vállalhatom el." Továbbá a Fővárosi Múzeumnak nagy szüksége van e raktárhelyiségre, mert a városligeti épület kicsi, zsúfolt, az irodák is tele vannak tárgyakkal, ezért „inkább raktárnak lehetne nézni őket." Kuzsinszky úgy tervezte, hogy a városházán lévő gyűjteményből a Múzeum egy külön osztályát alakítaná ki, amelyet szintén meg lehetne nyitni a nagyközönség számára.

122 A Tanács azonban 1908 őszén utasítást adott a raktárhelyiség felének kiürítésére. Az ott tárolt modellek, makettek egy részét iskoláknak, hivataloknak adta át, másik részét ládákba csomagolva a pincébe helyeztette el, többet pedig megsemmisített. Majd elrendelte 1909. április 1-jei hatállyal a helyiség teljes kiürítését, úgy, hogy amennyiben az iskolák, hivatalok, művészek a felajánlott tárgyakat nem viszik el, megsemmisítik azokat. Néhány gipszmodellt a Szt. István Bazilika raktárába szállíttatott.

123 Ezekkel az intézkedésekkel végleg felszámolták a Fővárosi Múzeum Városházi részlegét, és meghiúsult az az egykori elképzelés, hogy a Fővárosi Múzeum a városházán kapjon végleges otthont. dl RELYI s. 1967. 328. L. 110. sz. jegyzet. 119 BTM A KMi. 703/1907. 120 BTM A KMi. 80/1911. 121 BTM A KMi. 698/1907. 122 BTM A KMi. 721/1907. 123 BTM A KMi. 195/1908., 65/1909., 162/1909.