K. Vég H Katalin: A Budapesti Történeti Múzeum Az alapítástól az ezredforduuóig (Monumenta Historica Budapestinensia 11. kötet Budapest, 2003)

I. A FŐVÁROSI MÚZEUM MEGSZERVEZÉSE ÉS MŰKÖDÉSE KUZSINSZKY BÁLINT IGAZGATÓSÁGA ALATT, 1887-TŐL 1934-IG - A Múzeum megszervezése és működése Kuzsinszky Bálint igazgatóságának első szakaszában (1888-1912)

egységes vezetés alatt álljon, de amíg ez megvalósítható, a Múzeum élére szakértőt kell állítani.

79 Április 26-án a főváros közgyűlése - a Tanács előterjesztése alapján hozott - 637/1899. sz. határozatában elrendelte a Fővárosi Múzeum és Könyvtár létesítését, úgy, hogy a Múzeumot és könyvtárat egyesítve egységes vezetés alá kell helyezni. Amíg az egyesítés nem lehetséges, különválasztandók, még pedig olyképp, hogy a könyvtár maradjon meg jelenlegi helyiségében, a Múzeumot meg a városligeti műcsarnoképületben kell elhelyezni. A határozatnak a Múzeum feladataira, szervezetére, gyűjteményeire vonatkozó részei Kuzsinszky javaslatának elfogadását mutatják, de ki is egészítették azt „a főváros speciális ásvány-, növény- és állatvilágának gyűjteményéver'. A közgyűlés a könyvtár ideiglenes kezelésével Toldy Lászlót, a Múzeum ideiglenes vezetésével pedig, évi 400 forint tiszteletdíj mellett, Kuzsinszky Bálintot bízta meg. Mivel a Műcsarnok épülete április végétől rendelkezésre áll, elrendelte a különböző hivatali helyiségekben elhelyezett és összeírt muzeális tárgyaknak május elsejével történő átszállítását. A Múzeum és könyvtár ügyeinek vezetésére a közgyűlés egy Múzeum- és Könyvtárbizottságot küld ki, amelynek tagjai Szalay Imre, Hampel József, Fejérpataky László, Szendrei János, Nagy Géza a Nemzeti Múzeumból, Heller Ágoston könyvtárnok, Kudora Kálmán könyvtárőr, továbbá a törvényhatósági bizottságból 8 fő. A bizottságnak hivatalból tagjai lennének még a Statisztikai Hivatal igazgatója, a főlevéltámok és a Múzeum ideiglenes vezetője, elnöke pedig a VII. ügyosztály vezetője. A közgyűlés a Múzeum és a könyvtár szervezetének mielőbbi megállapítása céljából utasítja a Tanácsot, hogy a fenti bizottság a múzeumi vezetővel együtt a kifejtett irányelvek alapján - a szervezeti szabályzatot dolgozza ki, s azt időben úgy terjessze elő, hogy a jövő év elejével életbe léphessen.

80 E közgyűlési határozatot május 12-én tartott ülésén tárgyalta és fogadta el a Tanács. Ennek értelmében felkérte a javasolt személyeket a Múzeum- és Könyvtárbizottságban való részvételre. Felkérte Toldy Lászlót és Kuzsinszky Bálintot, hogy a közgyűlési határozatban foglalt irányelveknek megfelelően a könyvtár és a Múzeum végleges szervezéséről július végéig tegyenek részletes javaslatot és mutassák be a „szervezési szabályrendelet terveBTM A KMi. 13/1899. Megemlítjük, hogy a Fővárosi Múzeum szervezése idején a „Buda és Vidéke" c. folyóirat, majd a Budai Könyvtár-egyesület felvetette egy „budai múzeum" gondolalát. Létesítésére a pártoló budaiak adományokat és alapítványokat tettek. E múzeum további szervezése valószínűleg a Fővárosi Múzeum megalakulásával abbamaradt. L.: Budai Múzeum. A Budai Könyvtár Közlönye 1897. 1. sz. 8.; Állítsunk múzeumot. Uo. 2. sz. 1-2, 5-7.; h.: zetét". Elrendelte, hogy Toldy László az őrizetében lévő muzeális tárgyakat részletes jegyzék kíséretében Kuzsinszkynak adja át, továbbá, hogy az összes hivatal, intézet vezetői a hivatalos helyiségekben lévő muzeális tárgyak jegyzékét június 5-ig Kuzsinszkynak a Nemzeti Múzeumba küldjék meg. A tárgyak elszállításáról, elhelyezéséről Kuzsinszky Bálint külön előterjesztést tesz.

81 Kuzsinszky Bálint, mint a Fővárosi Múzeum vezetője, június 19-én e határozatnak megfelelően jelentést tett a Tanácsnak. Jelentése egyben legfontosabb teendőinek munkaprogramja. „Első teendőmnek tekintettem, hogy mindazt, ami eddig a városligeti műcsarnokban őriztetett, átvegyem, tekintet nélkül arra, hogy valamennyi tárgy beleillik-e a Múzeum keretében vagy sem. A napokban pedig átveszem Toldy L. főlevéltáros úrtól, a mi nála van. Továbbá átszállíttatom az aquincumi ásatások helyén őrzött tárgyakat, köztük a 100-as meghaladó középés újabbkori kőemléket. A különböző hivatalok részéről a muzeális tárgyak bejelentései ugyan már elég számmal érkeztek, de ezeket nemcsak össze kell vetni az 1886. évi összeírásokkal, hanem személyesen meg kell jelennem minden hivatalban, intézetben, hogy mielőtt a Tanács döntését a tárgyak áthelyezése iránt kérném, személyesen lássam, tényleg olyanok-e, hogy a Múzeumba valók, vagy pedig nincsenek-e másrészt olyanok, melyeknek ott volna helyök, de a jelentésekből kimaradtak." - írta. Feltétlenül szükségesnek tartotta a mücsarnoképület mielőbbi tatarozását. A legfontosabbra, az új bádogtetőre a költségvetésben megvolt a fedezet, 1800 forint, de eddig nem történt semmi. A többi javításra (ablak, redőny, ajtó, falak átfestése) már nem telt ezen összegből, ezért javasolta, hogy az Aquincumi Múzeum költségvetéséből megmaradt 600-700 forint megtakarítást a Műcsarnok tatarozására fordíthasson. Annál is inkább, „mert az Aquincumi Múzeum éppoly része a Fővárosi Múzeumnak, mint a Műcsarnok". A különböző hivatalokban, intézetekben levő muzeális tárgyak jegyzéke kb. 3 hét múlva készült el. A Múzeum anyagának csoportjait már tudta, ezzel kapcsolatos javaslatát a Múzeum és könyvtár szervezése céljából összehívott ankét már tárgyalta és jóváhagyta. További feladatát a következőképpen fogalmazta meg: „Törekvésem természetesen az lévén, hogy a Fővárosi Múzeum a város múltjának lehetőleg teljes Budai múzeum. ArchÉrt 18 (1898) 58-59. w. BFL. IV. 1407.b.; I. 3430/1923. Ugyanez BTM A KMi. 16/1899.: Budapest székesfőváros törvényhatósági bizottsága 1899-ben tartott közgyűléseinek jegyzökönyve, 217-218.; BudRég 7 (1900) 163-164. Kuzsinszky Bálint május l-töl kaphatta megbízását, mivel az évi 400 forint tiszteletdíjat ettől kezdve folyósították. L: BTM A KMi. 23/1899. Sl BTM A KMi. 17/1899.