K. Vég H Katalin: A Budapesti Történeti Múzeum Az alapítástól az ezredforduuóig (Monumenta Historica Budapestinensia 11. kötet Budapest, 2003)

I. A FŐVÁROSI MÚZEUM MEGSZERVEZÉSE ÉS MŰKÖDÉSE KUZSINSZKY BÁLINT IGAZGATÓSÁGA ALATT, 1887-TŐL 1934-IG - A Múzeum megszervezése és működése Kuzsinszky Bálint igazgatóságának első szakaszában (1888-1912)

netcmet s elismerésemet fejezem ki. Kegyedtől a hazai régiségtan nem keveset vár. Cselekedje, hogy disciplinánk ne csalódjék Kegyednek sem igyekezetében - amiről magam tanúskodhatom -, sem tehetségében, - a mellyel tényleg bír -, s a melyet honpolgári kötelessége szerint jövőre is érvényesítenie kell."

22 Kuzsinszky Bálint az aquincumi ásatások átvételével elindította az Aquincumi Múzeum, s egyben a Fővárosi Múzeum megszervezését is. Mindössze 24 éves volt ekkor. Kuzsinszky Bálint 1864. november 6-án született Szabadkán. Családja elmagyarosodott lengyel származású. Apja iparos volt. Az 1870-es évek elején a család Fehértemplomba költözött, így itt járt iskolába. A gimnáziumot is színjelesen végezte, 1883-ban érettségizett - a matematika kivételével - kitűnő eredménnyel.

23 A gimnáziumban tagja volt az ifjúsági önképző körnek és sok pályadíjat nyert magyar irodalmi, történelmi, fizikai tárgyú dolgozataival, német, latin és lengyel nyelvű műfordításaival és szavalataival. „1883 őszén néhány forinttal zsebében feljött Budapestre és a tanári pályát választván, beiratkozott a bölcsészeti karon klasszikus filológusnak. Mikor aztán egy pár tanítványt sikerült szereznie, felhozta édesanyját, édesatyját mint VII. gimnazista vesztette volt el - s vele együtt küzdötte végig fiatal éveit" - emlékezik a kortárs és egykori iskolatárs, Láng Nándor.

24 Az egyetemen latin és görög filológiát tanult, de hallgatott jogi, főleg római jogi előadásokat is, Torma Károlynál pedig archeológiát, numizmatikát és epigráphiát. Az utóbbiak hallgatását így indokolta: „jelzett tanulmányaim folyamán azonban nem elégedtem meg kizárólag azon tárgyak hallgatásával, amelyeket a class, phil. t. tanárai az egyetemen előadtak: hogy a class, kor életének lehető teljes képét nyerhessem, figyelmem kiterjedt római históriára és jogra, főleg pedig az ókori archeológiára és műtörténelemre."

25 Egyetemi tanulmányait kitűnő eredménnyel végezte.

26 Ugyanabban az évben elnyerte a Pasquich-alap ötven forintos jutalmát, amelyet a Nemzeti Múzeum bronzkori fegyvereinek feldolgozására tűztek ki. Torma Károly véleménye szerint Kuzsinszky „szakavatottan ... körülírja és meghatározza az ún. magyar típusokat ... nem csak tisztában van a tárggyal, hanem az, amit írt, éles megfigyelő tehetségéről tanúskodik, s a változatok felismerésében - és meghatározásában erős szemét dicséri; a külföldi szakirodalom termékeit ismeri és az analógiák csoportosításában jól használja ... egyszóval oly művet írt, amely irodalmi színvonalon áll, sőt gyakorlott szakembernek is becsületére válnék." Henszlmann Imre ezt írta: „A munka a feladatnak igen jól felel meg. ... úgy, hogy e munka ... a publikációt is megérdemli."

27 A latin és a görög nyelvből tanári szakvizsgát tett. 1887 elején a Nemzeti Múzeum egy gyakornoki állást hirdetett meg, amelyet Kuzsinszky Bálint is megpályázott. Ezt megelőzően, 1886. október 17én kelt beadványában Torma Károly őt, a negyedéves bölcsészhallgatót ajánlotta az állással kapcsolatban az igazgató, Pulszky Ferenc figyelmébe az alábbi indoklással: „azon kívül, hogy régiségtani előadásaimat több semesteren át szorgalmasan hallgatta s az előadottakból mindannyiszor jelesre colloquált, minél fogva őt eddigi legjobb s legképzettebb hallgatóim egyikének tartom: a múlt tanév második felében zárthelyi dolgozat gyanánt beadott »Thermae maiores stb.« c. értekezésében a régiségtanban való jártasságának szép reményekre jogosító jelét adta. De a római kort megelőző idők régiségtanában is szintén járatos, s ezirányú tanulmányait tudomásom szerint közelebbről szándékozik közreadni. Elég indok tehát, hogy a m.n. múzeum régiségtárában leendő alkalmaztatása által tudományi buzgó törekvésének útja megegyengettessék. A nevezett intézet benne, kétségen kívül, használható, söt mondhatom jó erőt fogna nyerni." Kuzsinszky az 1887. január 1-i keltezésű pályázatában indoklásként írt iskolai, egyetemi tanulmányairól és eredményeiről latin, görög, német, lengyel, francia, szerb nyelvismeretéről. így fejezte be: „Tekintve, hogy a régiségtan állás elnyerésével elsősorban azon kellemes helyzetbe juthatni reméllek, hogy oly tudományág körébe tartozó ismereteimet gyarapíthatom, a melynek idővel hazánkban egyik igénytelen munkatársa óhajtanék lenni." A fennálló rendeleteknek megfelelően a jelentkezőknek egy bizottság előtt kellett vizsgát tenniök. A bizottság tagjai voltak: Pulszky Ferenc, Torma Károly és Hampel József. Az állást Kuzsinszky Bálint nyerte el. Kinevezését 1887. január 20-án Trefort vallás- és közoktatásügyi miniszter írta alá. 1889. június 30-án segédőrré, majd tíz év múlva 1899. augusztus 6-án múzeumi őrré nevezik ki.

28 Kuzsinszky Bálint hagyatéka. BTM A. ltsz.: H.257-79. Kuzsinszky Bálint hagyatéka. BTM A. ltsz.: H.254-79., 11.25579. LÁNG, 1923-26. 5-6.; LÁNG, 1938. 117. A legteljesebb életrajzot Láng Nándor irta Kuzsinszkyról. Ezért itt egyéni szakmai fejlődésének csak fontosabb állomásait említjük meg. Célunk elsősorban Kuzsinszkynak az eddig nem közölt dokumentumok alapján történő bemutatása - múzeumszervezőként. M Kuzsinszky Bálint hagyatéka. BTM A. ltsz.: H.256-79. 26 Kuzsinszky Bálint hagyatéka. BTM A. ltsz.: H.255-79. 27 LÁNG, 1923-26. 7. 2ÍÍ L. 25. sz. jegyzet.