K. Vég H Katalin: A Budapesti Történeti Múzeum Az alapítástól az ezredforduuóig (Monumenta Historica Budapestinensia 11. kötet Budapest, 2003)
V. A POLITIKAI VÁLTOZÁS IDEJÉN, A RENDSZERVÁLTÁS ELSŐ ÉVTIZEDÉBEN, 1988-TÓL AZ EZREDFORDULÓIG
rendeztek kiállítást, „Budapest a századfordulón" címmel, a Magyar Napok alkalmából. Az 1848-as márciusi forradalomra emlékeztek az „1848 te népek hajnalcsillaga" c. tárlattal. Az új kiállításoknak köszönhetően jelentősen megnőtt a Vármúzeum látogatottsága. A Múzeum kollektívájának munkáját a Fővárosi Önkormányzat „Pro Urbe" díjjal jutalmazta. A főváros egyesítése évfordulójára tudományos konferenciát is szerveztek, „Urbanizáció a dualizmus korában" címmel, az MTA Történettudományi Intézete és a Fővárosi Levéltár részvételével. 59 Még két tanácskozásra került sor: az egyiket az eddigi gyakorlat szerint a Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulattal együtt szervezték a Középkori Osztály 1997. évi ásatásairól, a másik rendezvény pedig a kortárs művészetek kurátorai szövetségének konferenciája volt a Fővárosi Képtárban. A kiállítási munka mellett folytak a régészeti kutatások és kiemelt feladatként a felhalmozódott restancia leletanyag feldolgozása. Előrelépés történt a raktárhelyzet javításában is, bár a Károlyi-palotában és a Kiscelli Múzeumban jelentkező gombásodás, vizesedés miatt újabb állagmegóvási problémák keletkeztek. Az Óbudai Gázgyár Óraház épületének felújítása befejeződött, és ide helyezték el a palota Újvilág kertjében tárolt mintegy 4000 db középkori követ. (Ezzel azonban természetesen a 15 bérelt raktárban levő középkori kőanyag helyzete, azaz a középkori kőtár kérdése nem oldódott meg.) A tervvel ellentétben nem készült el az aquincumi régészeti központ - minisztériumi beruházásban - tervezett új épülete, így a költözés sürgetése ellenére is csak részben tudta a Múzeum átadni a Károlyi-palotában elfoglalt helyiségeket. 60 Viszont elkezdődött a Fővárosi Önkormányzat által biztosított beruházási keretből a Kiscelli Múzeum szoborparkjának kiépítése. A nehéz gazdasági helyzet ellenére sikerült biztosítani a Múzeum évkönyvei kiadásának folyamatosságát: megjelent a Budapest Régiségei 32. és a Tanulmányok Budapest Múltjából 27. kötete. Az intézmény munkájának elismerését jelzi, hogy a Magyar Múzeumok folyóirat ezévi 3. száma lehetőséget nyújtott a BTM gyűjteményeinek és szakmai munkájának bemutatására. A kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről kiadott 1997. évi CXL. törvény alapján elkészült az új Szervezeti és Működési Szabályzat. Ez lényegében nem változtat az intézmény hagyományosan kialakult szervezeti felépítésén, csupán a közművelődési feladatokat ellátó Közönségkapcsolati Osztály munkakörét bővítette a szervezési teendők (szabályzatok előkészítése, személyzeti feladatok, stb.) ellátásával. A törvény egyébként megerősíti a BTM országos múzeum jellegét. 61 A közelgő önkormányzati választásokra tekintettel 1998 nyarán a Főpolgármesteri Hivatal Kulturális Ügyosztálya összefoglalást kért az elmúlt négy év jelentősebb eredményeiről, problémáiról, a szakmai tevékenység fő irányairól, az intézmény működtetési feltételeiről. A válaszadás alkalmat nyújtott a Múzeum középtávú fejlesztési terveinek felvázolására, amely megvalósulása eredményeként a 83. kép. A palota új állandó várostörténeti kiállításának részeként megnyílik a ..Budapest a középkorban " c. tárlat 1998. 59 A konferencia anyaga megjelent a TBM 28(1999) kötetében. BTM KI. A-I/8-2/1998. máj. 29., júl. 21. A BTM 1998. évi munkaterve és beszámolójelentése. BTM A ltsz.: M. 917-99., BTM KI. A-I/4-31/1996., A-I/4/1998. júl. 17.
