K. Vég H Katalin: A Budapesti Történeti Múzeum Az alapítástól az ezredforduuóig (Monumenta Historica Budapestinensia 11. kötet Budapest, 2003)

V. A POLITIKAI VÁLTOZÁS IDEJÉN, A RENDSZERVÁLTÁS ELSŐ ÉVTIZEDÉBEN, 1988-TÓL AZ EZREDFORDULÓIG

77. kép. A Kiscelli Múzeum új állandó és időszaki kiállításainak megnyitó ünnepsége. A templomtérben megnyitotta: Demszky Gábor főpolgármester. Jobbján Buzinkay Géza főigazgató. 1992. erősítése, ... a korábbi évtizedekben kialakult túlzott centralizáció megszüntetése." A Múzeum tudományos kutatási koncepciójának középpontjába a fővárosi polgárosodás történetének, az új- és legújabbkori várostörténet korszerű kutatását kívánta állítani. Tekintettel az új várostörténeti kiállítás közelgő megrendezésére, a tudományos feldolgozások szintjének és mennyiségének javítását elsősorban ezen a téren szorgalmazta. Az éves beszámoló jelentésben azonban megállapította, hogy „a tudományos kutatás területén nem sikerült az első lépéseket sem megtenni abban az irányban, hogy a fővárosi polgárosodás történetének és az újkori várostörténetnek a kutatása előtérbe kerüljön." A főigazgató tervezte a Múzeum évkönyveinek, katalógusainak rendszeres megjelentetését, a gyűjtemények nyilvántartási munkájának korszerűsítését, elsősorban számítógépek alkalmazásával (1993-ban 26, 1994-ben már 44 számítógép volt az intézményben). Fontosnak tartotta az állandó várostörténeti kiállítás megrendezését és azt is, hogy az időszaki tárlatok elsősorban a saját gyűjtemények bemutatására szolgáljanak. Nagy súlyt helyezett az újra megnyíló Kiscelli Múzeum közművelődési szerepére, s általában a közművelődési tevékenység bővítésére. Szorgalmazta az együttműködést a társintézményekkel és a Budapesti Városvédő Egyesülettel, szorgalmazta továbbá a nemzetközi kapcsolatok bővítését, elsősorban a várostörténeti múzeumokkal, kutatóhelyekkel. A Múzeum tevékenységével való ismerkedés során az új főigazgató is találkozott az intézmény legsúlyosabb problémájával, a tarthatatlan raktárhelyzettel, a gyűjtemények állapotával, ugyanakkor az Aquincumi Múzeum épülete korszerűsítésének, fejlesztésének megindulásával is. A régészeti gyűjtemények problémájának végleges megoldását ő is az Aquincumi Múzeum fejlesztésében látta. A kiscelli kastély felújításának befejezése és a Vármúzeum barokk udvarának tervezett lefedése a többi részleg helyhiányán is enyhít. Az 1992. év kiemelkedő eseménye volt a Kiscelli Múzeum megnyitása a várostörténeti kiállításokkal és a Fővárosi Képtár „Válogatás a Fővárosi Képtár XX. századi gyűjteményéből" c. állandó tárlatával. A kiállításokat március 24-én Demszky Gábor főpolgármester adta át a közönségnek. Ugyancsak kiemelkedő jelentőségű volt a Vármúzeumban a „Gótikus szobrok a budai királyi palotából" c. kiállítás megrendezése. Szeptember 30án Marschall Miklós főpolgármesterhelyettes nyitotta meg. Fontos esemény volt október 21-én „Az emigráció a hazáért, 1945-től napjainkig" c. tárlat bemutatása, Antall József miniszterelnök megnyitó beszédével. Az időszaki kiállítások közül kiemelkedik a Kiscelli Múzeumban a vakok számára tervezett „Tapintható tárlatok" c. sorozat első része. Folytatódott az eddigi sokszínű közművelődési tevékenység: múzeumi órák, sérült gyermekekkel foglalkozás, történelmi játszóház, jelmezes tárlatvezetés, nyári régésztábor, pedagógusok és pedagógusjelöltek felkészítése, előadások, zenei programok, a múzeumbaráti körök rendezvényei. A tudományos munka terén - még az előző vezetés érdemének tudható - eredmény a Budapest Régiségei 29. és a BTM Műhely sorozat több kötetének megjelenése. Ugyancsak a korábbi tervnek megfelelően rendezték meg év elején a BTMben a Régészeti és Művészettörténeti Társulat kihelyezett ülését, amelyen a Középkori Osztály régészei számoltak be kutatásaikról. Ez a rendezvény a Középkori Osztály és a Középkortudományi Társaság szervezésében a következő évben is folytatódott. 78. kép. A Kiscelli Múzeum új várostörténeti kiállításának részlete. (A képen a megnyitó ünepség egyik vendége. Endrei Walter történész.) 1992.