K. Vég H Katalin: A Budapesti Történeti Múzeum Az alapítástól az ezredforduuóig (Monumenta Historica Budapestinensia 11. kötet Budapest, 2003)

V. A POLITIKAI VÁLTOZÁS IDEJÉN, A RENDSZERVÁLTÁS ELSŐ ÉVTIZEDÉBEN, 1988-TÓL AZ EZREDFORDULÓIG

gatóságával „A XV. század városépítészete" címmel nemzetközi kollokviumot, a Magyar Történelmi Társulattal és a MTA Középkori Albizottságával közösen pedig felolvasó ülésszakot szervezett „A nemzetségi monostorok problematikája" tárgyában. 1991 -ben a BTM társrendezője volt „A városalaprajz fejlődése a Kárpát-medencében" c. konferenciának. A Múzeum az országos várostörténeti kutatások összefogása terén vállalt feladatkörében egyre inkább csak a muzeológusi továbbképzést szolgáló tanácskozásokat vette tervébe. 1989-ben az MTA Várostörténeti Bizottságának Középkori Albizottsága, az MTA Pécsi Akadémiai Bizottsága és a Janus Pannonius Múzeum közreműködésével rendezte meg a „Régészet és várostörténet" c. tudományos ülésszakot Pécsett. A várostörténeti kutatások összefogását szolgálták a fentebb említett konferenciák is. A nemzetközi kapcsolatok terén jelentős lépés volt az ELTE francia-magyar együttműködéséhez csatlakozva közös francia-magyar ásatás megszervezése a gellérthegyi kelta oppidumon. Ez a kapcsolat lehetővé tette viszonzásképpen a következő években több régész munkatárs részvételét franciaországi ásatáson (Mont Beuvray).

13 A főigazgató tervei között szerepelt kapcsolat létesítése az európai fővárosok múzeumaival, de úgy látta, hogy „ennek jelenleg anyagi és egyéb bürokratikus akadályok miatt nincsenek meg a feltételei". Tervezte, hogy a szükséges feltételek biztosítása esetén 1991-ben megrendezi a Múzeum az európai fővárosi múzeumok vezetőinek konzultációs értekezletét. Erre azonban nem került sor.

14 1991-ben felvette a kapcsolatot az isztambuli Topkapi Múzeummal, együttműködést és tapasztalatcserét ajánlva.

15 Az intézmény közművelődési tevékenységében hangsúlyos munkatervi feladat volt, hogy a Kiscelli Múzeumban rendszeressé kell tenni a közművelődési szolgáltatásokat. A beszámolójelentések szerint azonban ez a törekvés sem ez évben, sem a következő esztendőkben nem járt eredménnyel. A főigazgató a BTM köré szélesebb múzeumbaráti kört kívánt szervezni. Ezért a következő években kiemelt figyelmet fordított a Mérték Kulturális Egyesület rendezvényeire, azzal a céllal, hogy „a Múzeum körül egy szűkebb értelmiségi baráti kör alakuljon". Ez azonban nem valósult meg.

16 Az intézmény költségvetési helyzete miatt egyre inkább szükség volt külső támogatókra. A főigazgató az 1989. évi munkatervben leszögezte: „Arra kell törekedni, hogy rendezvényeinkhez szponzorokat találjunk. Elsősorban rájuk alapozva elő kell készíteni a BTM közművelődési társadalmi vezetőségének megalakítását." Az ezévi és az 1990.évi beszámolójelentésben azonban megállapította, hogy „nem sikerült kialakítani az állandó szponzorok körét, így belőlük egy ún. »tarsadalmi vezetöseg« megalakítására nem is kerülhetett sor." Ezért erősen csökkentették az ingyenes közművelődési szolgál13 Az ELTE-vel való együttműködéshez tartozott, hogy a BTM eleget tett a feladatkörébe nem tartozó megbízásnak is: „A késő neolitikum a Tisza-vidéken" c. kiállítást - a költségek minisztériumi fedezésével - a BTM rendezte meg Frankfurtban, Braunschweigben, Freiburg-ban, majd 1991-ben Dijonban. 14 BTM KI. 1-3/1654/1989. ]í BTM Kl. IV-44 335 1991. febr. 15. "' Az Aquincumi Múzeum mellett 1990-től működik az Aquincumi Baráti Kör, amely a rendezvények szervezésében is tevékenyen részt vesz. 72. kép. Az ,, Aquincum Budapest a római korban " c. kiállítás részlete. 1989.