K. Vég H Katalin: A Budapesti Történeti Múzeum Az alapítástól az ezredforduuóig (Monumenta Historica Budapestinensia 11. kötet Budapest, 2003)
IV. A BUDAPESTI TÖRTÉNETI MÚZEUM MŰKÖDÉSE 1957-TŐL 1987-IG - Egy évtized az intézményi és a pártvezetés összefonódásában (1972-1982)
49. kép. A főváros lakossága által Budapest centenáriumára felajánlott tárgyak bemutatása a főigazgatóságon. 1972-1973. előző évekhez hasonlóan - a főváros centenáriumára való felkészülést, az Óbuda szanálásával kapcsolatos ásatásokat és az új- és legújabbkori kutatásokat, az 1971. májusi tanácskozáson elhangzott megállapítások figyelembevételével. A Művelődésügyi Minisztérium Múzeumi Főosztályával egyetértve igényelte, hogy a külföldön rendezendő tárlatok mellett vándorkiállításokon ismertessék meg a vidéki városokkal a főváros múzeumát. 115 A munkatervet azzal hagyta jóvá, hogy a Múzeumnak meg kell jelentetnie a „Budapest Története" monográfia I-III. kötetét, és munkatervét ki kell egészítenie a centenáriumi tudományos ülésszak előkészítésével, megszervezésével. A Tanács hozzájárni a tervezett szervezeti változtatásokhoz: az Új- és Legújabbkori Osztály keretében társadalom- és életmódtörténeti kutatásokkal foglalkozó, valamint propaganda csoport megalakításához. Hiányolta azonban a tervből a régóta igényelt kiállításrendező technikai csoportot, továbbá a dolgozók ideológiai továbbképzésének tervét. 116 A Múzeum - noha az 1972-es esztendőt a Fővárosi Tanács helyeslésével a Pest-Buda-Óbuda egyesítése 100. évfordulójára való felkészülés évének tekintette - nehezen haladt a centenáris kiállítás munkálataival, pedig az idő sürgetett. A júliusi vezetői értekezleten az Új- és Legújabbkori Osztály részéről és szakszervezeti titkárként Nagy Lajos történész kifejtette, hogy a kiállítás rendezésében legnagyobb problémát az 1950. utáni korszak jelenti, mivel nincs olyan szakembere a Múzeumnak, aki e korszakkal átfogóan foglalkozna. Kérésre Ránki György, a MTA Történettudományi Intézetének igazgatóhelyettese Laczkó Miklóst bízta meg a szakmai tanácsadással. Ugyanakkor a Fővárosi Tanács Művelődési Főosztálya vezetésének utasítását is figyelembe kellett venni, amely szerint „az aktuális várospolitikai és városfejlesztési kérdésekben a Fővárosi Tanács egyes főosztályainak, valamint a Budapesti Pártbizottságnak a véleményét ki kell kérni." 117 EGY ÉVTIZED AZ INTÉZMÉNYI ÉS A PÁRTVEZETÉS ÖSSZEFONÓDÁSÁBAN (1972-1982) A centenáris ünnepségre való felkészüléssel kapcsolatos problémák, az idő előrehaladása okozta zavarok is hozzájárultak a főigazgató, Tarjányi Sándor leváltásához és új vezető kinevezéséhez. Az új főigazgató, Horváth Miklós legújabbkori történész, az MSZMP Budapesti Bizottsága Propaganda és Művelődésügyi Főosztályának munkatársa, szeptember 15-én foglalta cl a helyét. Legfőbb feladata a centenáriummal kapcsolatos rendezvények lebonyolítása volt. Az első esemény az európai fővárosok - a Fővárosi Tanács által meghívott - polgármesterei találkozójának megrendezése szeptember 28-án a BTM-ben. 19 főváros vezetőjét hívták meg, akik a Fővárosi Tanács és a Múzeum vendégeként tekintették meg a BTM kiállításait. A találkozó célja tapasztalatcsere, az együttműködés elősegítése. níi Az 1973. évi munkatervi feladatokat a Fővárosi Tanács Művelődésügyi Főosztálya - az utóbbi évek gyakorlatától eltérően - részletesen meghatározta a BTM számára, hangsúlyozva, hogy „népművelő és tudományos munkáját elsősorban Pest, Buda és Óbuda egyesítése száz éves évfordulójának méltó megünneplése köré csoportosítsa." A Múzeum számára a következő feladatokat jelölte ki: a „Budapest száz éve" c. tárlat és két centenáriumi vándorkiállítás, valamint centenáriumi tudományos ülésszak megrendezése, a kutatómunkában a középtávú tudományos terv feladatainak teljesítése, az építkezéseket megelőző ásatások, a munkásélctmód és munkáskultúra kutatása, a legújabbkori gyűjtőmunka elveinek és módszereinek kidolgozása, a Múzeum tömegbázisának kiszélesítése, az ifjúság múzeumlátogatásainak elősegítése, az iskolai történelemszakkörök patronálása. a műtárgyvédelem fejlesztése, az Ős- és Ókori Osztálynak a Szentháromság utcai épületbe való átköltöztetésével kap115 BTM KI. 31/13/1/1971. okt. 19. 116 BTM KI. 31/13/4/1971. dec. 6. 117 BTM KI. 152/1972. júl. 3. 118 BTM A ltsz.: M. 155-79. M. 274-83.