K. Vég H Katalin: A Budapesti Történeti Múzeum Az alapítástól az ezredforduuóig (Monumenta Historica Budapestinensia 11. kötet Budapest, 2003)

IV. A BUDAPESTI TÖRTÉNETI MÚZEUM MŰKÖDÉSE 1957-TŐL 1987-IG - A múzeum tevékenysége a 60-as években (1961-1972)

hogy ez volt az első múzeumszociológiai felmérés hazánkban.

104 Az 1971-ben kezdődő IV. ötéves terv (19711975) múzeumi feladatainak meghatározásához a Művelődésügyi Minisztérium irányelveket adott ki. E szerint legfontosabb feladat a meglévő intézmények további korszerűsítése, a gyűjtemények gyarapítása, az állandó kiállítások színvonalának emelése, a tudományos munka fejlesztése, a hároméves kutatási tervek anyagi és személyi támogatása, a mütárgyállomány állagvédelme, korszerű raktározása. Az ifjúság és a dolgozók szocialista nevelése érdekében törekedni kell az iskolák és a múzeumok, valamint az üzemek és a múzeumok közötti sokoldalú, szervezett kapcsolatok kiépítésére.

105 E célokat az éves tervekben kellett megvalósítani. A BTM 1971. évi fő feladatát egyrészt a főváros centenáriuma megünneplésének előkészítése (kiállítás, várostörténeti konferencia), másrészt az óbudai szanálással kapcsolatos régészeti kutatások, valamint a „Budapest Története" kötetek, a régészeti topográfia és a középkori oklevéltár munkálatai képezték.

106 A munkaterv jóváhagyásával egyidejűleg tett javaslatok a Fővárosi Tanács Népművelési Főosztálya részéről jelzik, hogy a Tanács továbbra is elégedetlen volt a Múzeum legújabbkori tevékenységével. Szorgalmazta, hogy az Új- és Legújabbkori Osztály „a hagyományos gyűjteménycsoportok anyagának továbbfejlesztése mellett fokozott figyelmet fordítson a XX. századi munkásmozgalmi, várostörténeti és kultúrtörténeti anyagok gyűjtésére is, különösen a felszabadulás utáni korszak emlékeire." Dolgozza ki a legújabbkori tudományos és gyűjteményi munka elvi célkitűzéseit, és vitassa meg az érdekelt társintézmények szakembereivel és a Művelődésügyi Minisztérium Múzeumi Főosztályának képviselőjével.

107 A Múzeumi Főosztály egyetértett a Tanács fenti javaslatával, és különösen fontosnak tartotta a munkáséletmód tanulmányozását, s még mindazon területekét, amelyek kutatása az elmúlt három esztendő évfordulói miatt háttérbeszorult. Véleménye szerint a BTM-re „országos múzeummá" minősítéséből kétféle kultúrpolitikai kötelezettség hárul: kamara- vagy vándorkiállítások révén a főváros történetének megismertetése vidéken, és a peremkerületekben különböző kiállítások szervezése. Javasolta egy kiállítási technikus és egy népművelési csoport felállítását „muzeológus-népművelő", „propagandista-népművelő" alkalmazásával.

108 E javaslatokat a Múzeum nem tudta megvalósítani, viszont ez évben rendezett először önállóan Budapestet ismertető kiállításokat külföldön: Lipcsében várostörténeti, Varsóban képzőművészeti tárlatot. A kiállításokra a várostörténeti múzeumokkal létrejött kapcsolatfelvétel eredményeként került sor. 1972-től önálló régészeti kiállításokat is rendeztek külföldön. Az Új- és Legújabbkori Osztály munkájáról szóló, tanácskozást májusban tartották meg. Ezen a Magyar Nemzeti Múzeum, a Magyar Munkásmozgalmi Múzeum, a Fővárosi Levéltár, a MTA Történettudományi Intézete, a Közlekedési Múzeum, a Kohászati és Öntödei Múzeum is képviseltette magát. Valamennyien fontosnak tartották a különböző intézmények - elsősorban a BTM, Magyar Nemzeti Múzeum és Munkásmozgalmi Múzeum gyűjtési, kutatási munkájának összehangolását az átfedések elkerülése céljából, továbbá az új- és legújabbkori gyűjtés elméleti tisztázását, módszereinek kidolgozását, egy központi nyilvántartás felállítását, a városi néprajzot és a kerületi helytörténeti kutatásokat.

109 Novemberben egy terven felüli kiállítás megrendezését vállalta el a Múzeum. A tárlat négy - a pesterzsébeti, kispesti, rákospalotai, rákoscsabai - helytörténeti gyűjtemény anyagából, „Helytörténeti gyűjtemények a fővárosi kendétekben" címmel nyílt meg. A kiállítást a Budapesti Helytörténeti Konferencia alkalmából, a helytörténeti gyűjtemények bemutatása céljából készítették. A Konferencián amelyet a Budapesti Népművelési Tanács és a Hazafias Népfront Budapesti Bizottsága rendezett részt vett a BTM is. Egyik szervezője a Múzeum részéről a kerületi gyűjtemények szakfelügyelője, Gerelyes Ede, aki egyúttal a Hazafias Népfront Budapesti Bizottságának a titkára is volt.

110 104 A Budapesti Történeti Múzeum népművelési vizsgálata. 87. p. Bp. 1971. Múzeum és Közönség 1.; A KMI Propaganda és Népművelési Csoportja jelentése a BTM népművelési és propaganda tevékenységéről a munkatervek és éves beszámolók tükrében. 1968-1970. 1971. ápr. 19. KÖI A; MAKARA-S. NAGY-VITÁNYI, 1971.; MÉSZÖLY, 1971.; Népművelés 1972. jún. 30. 105 BTM KI. 577/1969. szept. 15. Az Országos Múzeumi Tanács 1971. februári értekezletén vitatta meg a tudományos munka helyzetét. L.: A múzeumokban folyó tudományos munka helyzete: feladatok az MSZMP tudománypolitikai irányelveinek teljesítésében. MK 1971/1. 3-16. ,0h BTM A ltsz.: M. 517-89. A centenáris kiállítás előkészületeként a Múzeum a sajtóban felhívással fordult a főváros lakosságához, hogy kölcsönözze vagy vételre ajánlja fel a tulajdonában lévő, a főváros történeléhez kapcsolódó tárgyakat, dokumentumokat. A felhívásra sokan jelentkeztek. BTM KI. 31/6/5/1971. szept. 21., oki. 4. 107 BTM KI. 63/1971. jan. 20. BTM KI. 31/7/1971. febr. 4., márc. 5. 109 BTM KI. 31/9/1971. máj. 21., jún. 21. Valószínűleg erre a tanácskozásra készült el az Új- és Legújabbkori Osztály beszámolója a 3 éves tudományos terv végrehajtásáról: BTM A ltsz.: M. 2.04-81, M. 476-88. 110 BTM KI. 256/8/1971., 256/11/1971.; BTM A ltsz.: M. 469-88, M. 517-89. A Konferencia célja az utóbbi években fellendült