K. Vég H Katalin: A Budapesti Történeti Múzeum Az alapítástól az ezredforduuóig (Monumenta Historica Budapestinensia 11. kötet Budapest, 2003)

IV. A BUDAPESTI TÖRTÉNETI MÚZEUM MŰKÖDÉSE 1957-TŐL 1987-IG - A múzeum tevékenysége a 60-as években (1961-1972)

a titkársággal és a Gazdasági Hivatallal. A Vármúzeum I., Szentháromság utca 2. sz. alatti épületébe költözik az Ős- és Ókortörténeti Osztály. Itt öt termet elfoglaló kiállítás lesz. Kiürítik a Károlyi-palotát, az I., Úri utca 49. sz. alatti klarissza-kolostorépületben használt helyiségeket és előreláthatólag öt éven belül a Halászbástya-kőtárat. Az itt lévő kőanyag egy részét a palotába szállítják, de 55-60 %-ának elhelyezése megoldatlan marad. A szakemberek javaslata, hogy a köveket eredeti helyükre, rekonstruálva vissza kellene helyezni.

51 A palotába költözéssel, a Múzeum részlegeinek új elhelyezésével a központosítást az intézmény vezetése szerint csak részben sikerül megvalósítani, területnyereséggel nem lehet számolni, és továbbra is megoldatlan a középkori kőtár kérdése.

52 Az 1963. évi munkatervek készítéséhez és végrehajtásához az MSZMP 1962. november 20. és 24. között tartott VIII. kongresszusa adott politikai útmutatást. A kongresszus kimondta, hogy hazánkban befejeződött a szocialista társadalom alapjainak lerakása, és megkezdődött a szocializmus teljes felépítésének időszaka. E nagy feladatot csak müveit, és marxista-leninista ideológiától áthatott emberekkel lehet megoldani. Ezért előtérbe került a kulturális forradalom kérdése, az a feladat, hogy emelni kell a társadalom minden rétegének marxistaleninista műveltségét és szakmai tudását.

53 Katona Imre szerint az MSZMP VIII. kongresszusának irányelvei a múzeumok feladatait „az országos népművelési teendők között említik."

54 A Múzeumok Igazgatói Tanácsának 1963. március 27-28-án rendezett ülésén a bevezető előadást „Az MSZMP VIII. kongresszusa és művelődésügyünk feladatai" címmel Hadnagy László miniszterhelyettes tartotta. Ismertette a szocializmus teljes felépítése szempontjából elvégzendő művelődéspolitikai feladatokat a népmüvelés, a közoktatás és a művészet oldaláról. Kiemelte a marxista eszmei offenzívát, mint a nemzetközi és a belső osztályharc legfőbb elemét. Küzdeni kell a burzsoá polgári-kispolgári nézetek és szokások ellen, a korszerű szocialista eszmeiségért, a szocialista kultúráért. A tömegeket még inkább be kell vonni a népművelésbe, különösen a parasztságot, tekintettel a szocialista nemzeti egység kialakítására. A szocialista eszmeiségért nem adminisztratív eszközökkel, hanem a vita és meggyőzés fegyverével kell küzdeni, s nem az emberek, hanem a káros nézetek ellen. A marxista eszmei offenzíva programját múzeumi vonatkozásban Liptai Ervin, a Művelődésügyi Minisztérium Múzeumi Osztályának vezetője határozta meg: a kutatók marxista-leninista világnézetének fejlesztése, a marxista eszmeiség alkalmazása a múzeumi területre és a feladatok kidolgozása.

55 Fülep Ferenc, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója megfogalmazásában az ideológiai offenzíva célja „a burzsoá ideológia elleni harc és népünk szocialista átformálása."

56 A BTM 1963. évi munkatervében a dolgozók hat hetenként tartott ideológiai oktatása keretében a párt VIII. kongresszusa anyagának tanulmányozása szerepelt. A Múzeum vezetése az 1962. évi felügyeleti vizsgálat és a Fővárosi Tanács VB határozatai alapján a következő négy-öt esztendőben az intézmény legfőbb feladatául a „Budapest Története" kötetek megírását, a palotában rendezendő várostörténeti kiállítás előkészítését tűzte ki.

57 Az 1963. év a magyar múzeumok életében fontos eseményt hozott: megjelent az új múzeumi törvény, az Elnöki Tanács 1963. évi 9. sz. törvényerejű rendelete.

58 A törvénynek a BTM szempontjából fontos része, hogy az országos múzeumok amelyek országos érdekű muzeális gyűjteményt őrző, tudományos és népművelő munkát végző intézmények - között a BTM-t is felsorolja.

59 Feltehetőleg ez is hozzájárult ahhoz, hogy ezentúl a Fővárosi Tanács Népművelési Osztálya ha időnként 51 BTM A ltsz.: M. 149-79., M. 276-83. A Múzeum fejlesztési, rekonstrukciós terve fő vonásaiban bekerült a Fővárosi Tanács Népművelési Osztálya által készített budapesti 20 éves kulturális távlati terv irányelveibe és tervezetébe. 1963. ápr. 3. és 1963. jún. 19. BTM A ltsz.: M. 289-83. A BTM osztályainak új elhelyezési tervéről Tarjányi Sándor a TBM 16 (1964) kötet előszavában szólt. » BTM KI. 1032/1962. nov. 16. 53 FÜLEP, 1963. 10. 54 KATONA, 1963. 3. 55 RAOICS, 1963. A Művelődésügyi Minisztérium 1964 októberében nemzetközi értekezletet hívott össze a szocialista kultúra terjesztésében a múzeumok feladatainak megvitatására. A referátumot Liptai Ervin tartotta. Múzeumok Igazgatói Tanácsának nemzetközi munkaértekezlete. Bp. 1964. okt. Az elhangzottak arra utalnak, hogy az előadó nyilvánvalóan figyelembe vette az MSZMP szeptemberben tartott ideológiai konferenciáját a kispolgári burzsoá nézetek elleni harcról és a szocialista tudatformálás feladatairól. A tudományos és népművelő tevékenység összehangolásának, arányai kialakításának problémáját tárgyalta Domonkos Ottó a Múzeumi Közleményekben. DOMONKOS, 1965. A szovjet múzeumok példájának követését a dolgozók nevelésében, de legalább figyelembevételét célozták a szovjet múzeumokról megjelentetett írások, a személyes tapasztalatok közreadása: MK 1965/3. 223-24., 1966/1-2. 56-76., LMK 1965/1. 85-86. 56 FÜLEP, 1963. 15. ?v BTM KI. 359/1/1963. ápr. 16., 245/1964. febr. 29. ROSTÁS, 2001. 34-35. 58 A múzeumi törvény után 1965-ben kiadásra került a Múzeumok Ügyrendi Szabályzata, 1966-ban pedig a Múzeumok Nyilvántartási Szabályzata. A múzeumok tevékenysége e három dokumentumon alapult. 59 A BTM országos jellegét és a várostörténeti kutató munka segítését a Múzeum vezetése úgy látta érvényesíthetőnek ill.