K. Vég H Katalin: A Budapesti Történeti Múzeum Az alapítástól az ezredforduuóig (Monumenta Historica Budapestinensia 11. kötet Budapest, 2003)

IV. A BUDAPESTI TÖRTÉNETI MÚZEUM MŰKÖDÉSE 1957-TŐL 1987-IG - A múzeum tevékenysége a 60-as években (1961-1972)

ót, nyilvántartási munkát kell állítani (a Pesterzsébeti Múzeum gyűjteményének rendbetételével együtt); a fővárosi emlékmüvek gondozását, mint a Múzeumtól idegen feladatot a BTM-től el kell venni; korszerűsíteni kell a restaurátormühelyeket; felül kell vizsgálni a Gazdasági Hivatal apparátusát és szerepét, mivel a gazdasági irányítás föléje nőtt a szakmai vezetésnek. A felülvizsgálat eredményességét bizonyítja az 1966-ban készült jelentés a javaslatban foglaltak elfogadásáról, végrehajtásáról. E szerint megszüntették a Gazdasági Hivatal túlhatalmát, az osztályvezetők önállóan gazdálkodhatnak; a terveket egyeztetik a MTA távlati terveivel; a Fővárosi Tanács Népművelési Osztálya 1963 óta nem írattatja át a terveket és megküldi a Művelődésügyi Minisztériumnak; a tudományos dolgozók szakmai-ideológiai továbbképzését átszervezték, továbbá részt vehetnek a szakmai konferenciákon és vidéken is folytathatnak régészeti kutatást;

48 javult a restaurátormühelyek helyzete. Megoldatlan maradt azonban a középkori kőanyag raktározása, mivel kilenc helyen tárolják.

49 A Fővárosi Tanács VB december 12-i ülésére a BTM munkájáról szóló jelentést a Népművelési Osztály készítette el. Az alapanyagot a Múzeum vezetése állította össze. Ez az anyag azért figyelemre méltó, mert olyan megállapításokat is tartalmaz, amelyeket a VB elé kerülő jelentésben nem szerepeltettek. Pl.: „a Fővárosi Tanács Népművelési Osztálya rendelkezései alapján egyre bővül a Múzeum feladatköre, egyre inkább sokrétűbbé válik, s egyre inkább eltolódik a múzeumok hagyományos profiljától"; a BTM-nek „nincs kiépített személyiszervezeti kapcsolata a baráti országok fővárosainak várostörténetét kutató és dokumentáló intézményeivel. Ennek alapvető oka az, hogy a Népművelési Osztály éveken keresztül ellenállt ilyen irányú törekvéseinknek, költségvetés tervezeteinkből törölte az ilyen célkitűzések pénzügyi fedezetét. A Népművelési Osztály szemléletében annyira elhatalmasodott a helyi jellegű közigazgatási szemlélet, hogy egyszerűen lehetetlenné tette nemcsak a külföldi kapcsolatok kiépítését, hanem ... hazai - vidéki kiszállásainkat is."; a Múzeum feladata a köztéri emlékművek létesítése, gondozása is, amelyet négy félfoglalkozású dolgozóval végeztet, szemben a megszüntetett Fővárosi Emlékmüfelügyelőséggel, amely tizenegy dolgozót alkalmazott; a Népművelési Osztály sokszor nem átgondolt, vagy gazdaságilag nem megfelelően alátámasztott feladatok végrehajtására utasítja a Múzeumot. A VB ülésen tárgyalt jelentés az intézmény tevékenységének ismertetését összegzőén így zárta: „a BTM a felmerült problémák ellenére is egyre jobban be tudja tölteni kulturális feladatát, és eredményesen működik közre fővárosunk lakossága műveltségi színvonalának emelésében." A jelentést elfogadva, a javaslatok alapján a VB a következő határozatokat hozta: 911/1962. VB.sz. határozat arról, hogy a BTM tevékenységének fő irányát Budapest történetének új- és legújabbkori része adja, tömegbázisa eredményesebben növekedjen, elsősorban a tömeg- és társadalmi szervezetekkel, üzemekkel, iskolákkal kialakítandó kapcsolat révén; a 912/1962. VB. sz. határozat szerint a kerületi helytörténeti szakkörök, gyűjtemények szakmai felügyeletét és támogatását a BTM látja el; a 913/1962.VB. sz. határozat arról, hogy a „Budapest Története" c. kiadvány négy kötetből és egy kötet összefoglaló, népszerűsítő műből álljon, az eddigi munkát pedig felül kell vizsgálni; a 914/1962.VB. sz. határozat kimondta a BTM, az Aquincumi és a Kiscelli Múzeum helyreállításának szükségességét, e program elkészítését. Mindebből kitűnik, hogy a VB-ülés és határozatai nem vették figyelembe a megelőző felügyeleti vizsgálat megállapításaitjavaslatait. A Múzeumra a VB határozatok alapján új feladat hárult: a Hazafias Népfront mellett működő kerületi helytörténeti gyűjtemények szakfelügyelete. A BTM ezen tevékenysége a mai napig tart.

50 A VB határozatnak megfelelően elkészítették az intézmény fejlesztési és rekonstrukciós tervét. Ez tartalmazza a római kori emlékek helyreállításának folytatását, a Kiscelli Múzeum épületének rekonstrukcióját. Az utóbbival kapcsolatos tervben szerepel a Széchényi Könyvtár raktárának kiköltöztetése, a kripta és a templomhajó helyreállítása kiállítások, rendezvények számára, a kolostorszárny emeleti része fűtésének megoldása. A kastély körüli park alkalmas szabadtéri múzeum létesítésére, ahol szabadtéri alkotásokat, műtermeket lehetne elhelyezni. A zárt udvaron továbbra is hangversenyek, előadások tarthatók. A Kiscelli Múzeumból a budavári palota „E" szárnyába költözik az Új- és Legújabbkori Osztály várostörténeti gyűjteménye a metszet- és fotótárral (így a kiscelli kastélyban csak a képzőművészeti gyűjtemények maradnak), továbbá odaköltözik a Középkori Osztály, a főigazgatóság Ezzel szemben a dokumentumok szerint az 1963. évi tervben a Fővárosi Tanács még nem engedélyezte a vidéki ásatások szerepeltetését, és a tervet átdolgoztatta. BTM KI. 359/1963. ápr. 2. A felülvizsgálattal kapcsolatos dokumentumok: BTM A ltsz.: M. 292-83. A középkori kőtár helyzete a mai napig megoldatlan. A Fővárosi Tanács VB ülésével kapcsolatos iratok: BTM KI. 71/1962. nov. 12.. dec. 7„ 241/1963. jan. 16., febr. 28. A kerületi helytörténeti gyűjtemények megalakulására 1.: HOLLÓ, 1998. A kerületi helytörténeti gyűjtemények közül az első, a Pesterzsébeti Múzeum tartozott a BTM-hez, 1972-ig.