Bencze Zoltán - Gyulai Ferenc - Sabján Tibor - Takács Miklós: Egy Árpád-kori veremház feltárása és rekonstrukciója (Monumenta Historica Budapestinensia 10. kötet Budapest, 1999)

Sabján Tibor: A veremház rekonstrukciója

tel telik meg, még nem űzi el lakóját. Az alapterületet tekintve a korábbi elképzelés 9 négyzetméteres padlójához viszonyítva itt a beépített terület 25 m

2 körül mozog, amely megfelel egy normál méretű parasztszobának. Az így értelmezett veremház a korábbival szemben felhozható összes problémát „megoldja". Például a veremház sarkába épített kemence kifejezetten zavaró megoldásnak tűnt, hiszen a szájából kicsapó lángok könnyen meggyújthatták a fölötte lévő tetőt.

4 A mi esetünkben a tető kb. 2 méterre van a kemenceszáj fölött, így a ház kigyulladásától nem kell tartani. A földbe vájt, erősen kiugró kemence sem okoz statikai problémát, sőt beázásától sem kell tartani, hiszen a ház területén belül védetten helyezkedik el. Hasonló a helyzet a ház gödréből kinyúló árkocskával, melyet a szakirodalom nyélnek vagy nyúlványnak nevez. A korábbi értelmezés szerint ez az árok a tető alá ásva a külső térre nyúlt ki, most ez is a házon belülre esik.

5 Nem okoz különösebb gondot a ház gödrének szabálytalansága (íves vagy görbe oldal,

6 a nem szögletes alaprajz,

7 a ferde, szinte átlós ágastengely,

8 stb.) sem, hiszen a ferde tető bizonyos fokig független a veremtől, illetve annak szélétől. Természetesen az új értelmezésű veremház első és legfontosabb kérdése az, hogy milyen bizonyítékokat tudunk felsorakoztatni felvetéseinkre? (Nem tartozik a válaszhoz, ezért csak zárójelesen jegyezzük meg, hogy a hagyományos értelmezésre, mely szerint a verem és az épület azonos méretű, semmilyen bizonyíték sem áll rendelkezésre.) A régészet oldaláról kevés bizonyító erejű adattal találkozunk, hiszen az ásatástechnika, amely a nyesett talajon a verem foltjának kirajzolódása után kezd hozzá az épület kibontásához a verem körüli felszínről már nem szolgálhat információkkal. Az esetek többségében a régész nem hibáztatható, hiszen az egykori felszín legtöbbször a mai felszínhez közel van, így a humusszal keveredve meg sem fogható. Érdekes tanulságokkal szolgálnak a négyszállási ásatás szabálytalan gödrü XIII-XIV. századi veremházai. Ezeknek földbe mélyedő oldalában ágyra hasonlító fekhelyeket alakítottak ki. Az ásató szavait idézve: „Az egyosztatú veremházak oldalfalaiban a hálóhelyet fülkeszerűen vájták bele".

9 A kisméretű rajzok alapján úgy látszik, hogy az ágyak a vermek széleiből kanyarodnak ki és a feltételezhető kúpos tető alatti ereszbe nyúlnak be.

10 További példáink közvetett bizonyítékokat szolgáltatnak. A logika szabályai szerint nézve a verem oldala és az épületet tartó ágasfáknak a helyzetében három alapesetet külön4 MÉRI 1964.a. 14. 5 Bejáratként is értelmezték ezt az árkot, melyet mi, már csak méreteinél fogva sem tartunk elfogadhatónak. 6 TOCIK144. á.; TAKÁCS M. 1996.a. 211.1.1. 2. kép. 7 HABOVSTIAK 1989.11. 3. á. 19. kép. 8 TAKÁCS 1996.a. 213. II. t. 2. kép.; FODOR 1989. 29. 3. kép. 9

SELMECZI111. 10 SELMECZI a szövegben szereplő számozatlan 7. rajzos oldal