Bencze Zoltán - Gyulai Ferenc - Sabján Tibor - Takács Miklós: Egy Árpád-kori veremház feltárása és rekonstrukciója (Monumenta Historica Budapestinensia 10. kötet Budapest, 1999)

Gyulai Ferenc: A Rákospalota-Újmajor 1. lelőhelyről származó növényleletek archaeobotanikai feldolgozása

Gyulai Ferenc A RÁKOSPALOTA-ÚJMAJOR 1, LELŐHELYRŐL SZÁRMAZÓ NÖVÉNYLELETEK ARCHAEOBOTANIKAI FELDOLGOZÁSA 1. ELŐZMÉNYEK 1995-1996-ban Rákospalota-Újmajor területén az épülő MO autóút nyomvonalában ásatásra került sor.

1 Az ottani 1. sz. lelőhely feltárása során az ott talált régészeti objektumokból archaeobotanikai feldolgozás céljára jelentős mennyiségű földmintát gyűjtöttek be. A vizsgálatra került 26 db próba eltérő korokból és különböző objektumokból származik. Az ásató régészek kerámiatipológián alapuló datálása szerint egy közülük neolit kori, három középső rézkori, kilenc szkíta kori és tizenhárom az Árpád-kor 12.-13. századainak időszakából való (1. táblázat). Az őskori próbák elsősorban hulladékgödrökből származnak, szemben az Árpád-koriakkal, melyek nagyrészt veremház belső és külső kemencéiből, illetve azok közvetlen közeléből kerültek begyűjtésre. Egy autentikus rekonstrukciónál nemcsak a veremház mérethű és lehetséges habitusára kell gondolnunk, hanem annak lehetőség szerinti korhű természeti és épített környezetben való elhelyezésére is. Erre pedig éppen az említett próbák mag-, és termésmaradványaitól várhatunk utalásokat. Az archaeobotanikai feldolgozás eredményeit a Biohistóriai Telep kialakítása során fel is használtuk. 2. ANYAG ÉS MÓDSZER Az archaeobotanikai feldolgozási metódusnak megfelelően a földmintákat szitasorozaton át (egyenként 0,5 mm, 1,0 mm, 2,0 mm, 4,0 mm lyukbőségűek) folyóvízzel iszapoltuk ki. Az iszapolást, címkézést és kíméletes szárítást követően sztereo binokuláris mikroszkóp alatt a bennük talált magvakat és a terméseket az egyéb szerLásd Bencze Zoltán cikkét, jelen kötetünkben.