Bencze Zoltán - Gyulai Ferenc - Sabján Tibor - Takács Miklós: Egy Árpád-kori veremház feltárása és rekonstrukciója (Monumenta Historica Budapestinensia 10. kötet Budapest, 1999)

Bencze Zoltán: Beszámoló a Rákospalota-Újmajor területén 1995-1997 között folytatott régészeti feltárások középkori eredményeiről

oldalán legalább három periódust lehet elkülöníteni. A leletanyag áttekintése után azt mondhatjuk, hogy a XII. század második fele és a XIII. század első fele közötti időszakra keltezhetjük a falu korát. Az egyes periódusok közötti évtizedes különbségeket a kerámiaanyag alapján kimutatni nem lehet. Szólni kell még a falu vízellátásáról is. Ásott kutat az 1. számú lelőhelyen nem találtunk, de mind a Mogyoródi, mind pedig a Csömöri patak (a középkorban Forrás patak) a közelben található. Végezetül érdemes megemlíteni Árpádházi Szent Margit szentté avatási perében tett egyik tanúvallomásából kirajzolódó képet. Az ott elhangzottakról érdemes elgondolkozni lelőhelyünkkel kapcsolatban is. Egy kisfiú csodás gyógyulásáról szóló, 1270 tájára vonatkozó tanúvallomásokból megtudjuk, hogy amikor az eset történt a kisfiú apja kint aludt az állatokkal. A faluban, ahol éltek öt telek volt, a legközelebbi szomszéd pedig nyíllövésre, azaz mintegy száz méterre lakott. A tanúvallomás megtételekor a család ugyanabban a faluban élt, mint amikor néhány éve a csoda történt, de már másik házban, az akkori házuk pedig üresen állt.

38 A Régészeti Topográfia a Rossztemplom-dűlőben elhelyezkedő templomromot és környékét Sikátorral azonosítja.

39 A falut eredetileg Hartyánnak nevezték. Az 1276-os pápai bullában a nyúlszigeti apácák birtokaként írják össze. 1386-ban, mint az apácák birtokát határolják körül. Hártyán területén két falu alakulhatott ki az oklevelek tanúsága szerint: Mezőszentmárton és Sikátor. Mezőszentmárton [Fraknói] Isaak fia Bertalan comes birtoka volt; magtalan halála után Károly király [Péc nb.] Vörös (Rufus) Ábrahámnak adta. Szent Márton egyháza (Káposztás-) Megyer szomszédja 1298-ban. 1335ben Szentmihállyal, Párdival és Verseggel szöghatárt alkot.

40 A Rossztemplom-dűlőben található templom már szerepel Alaggal együtt a II. József kori katonai térképeken, 1876-ban pedig Arányi Lajos felmérte és elkészítette alaprajzát.

41 Az összesítő alaprajzon látható (1. kép), hogy a Sikátor templomával azonosított templomrom 950 méterre található a 363-as háztól. 38 MARGIT LXX-LXXII. 244-251. 39 MRT 9. 94-95. 40 GYÖRFFY 520-521. és 655. 41 MRT 9. 96.