Bencze Zoltán - Gyulai Ferenc - Sabján Tibor - Takács Miklós: Egy Árpád-kori veremház feltárása és rekonstrukciója (Monumenta Historica Budapestinensia 10. kötet Budapest, 1999)

Bencze Zoltán: Beszámoló a Rákospalota-Újmajor területén 1995-1997 között folytatott régészeti feltárások középkori eredményeiről

magasabb a foszfát tartalom, mint azon kívül. A szerző áttekintve a korábbi kutatásokat rámutatott, hogy Kardoskúton és Dobozon is feltártak karámokat.

27 A Tatabánya-dózsakerti ásatáson a karám belső oldalán földsánc is előkerült.

28 Szabó László néprajzi oldalról közelített a kérdéshez és dolgozatában egy téglalap alakú, Pély pusztai disznókarámot rekonstruált.

29 Takács Ménfőcsanak-Szeles-dűlőn két téglalap alakú, többszörösen megújított árokrendszert talált a leletmentés északi és déli szélén és karámoknak határozta meg ezeket. Oldaluk hosszúsága 40 és 50 méter között váltakozik, bejáratuk az oldalak találkozásánál a sarokban nyílt.

30 Az MO ÉK-i szektor 1. lelőhelyének déli felén sikerült két nagyméretű, karámot feltárnunk. (12. kép és 13. kép 1-2.) Az egyik lekerekített téglalap alakú. Mérete: 24,5x17,5 méter, belterülete 360 m

2

. A karám keskenyebb ÉK-i oldalán volt a bejárat, ahol kapuval lehetett zárni, amire az itt feltárt két cölöplyuk is utal. Megfigyelhető volt az is, hogy a karám későbbi, mint az ÉD-i irányú, majd később Ny-K-i irányba forduló nagy árok. A másik karám DK-re, egy keskeny utca túloldalán húzódik. Szabálytalan négyszög alaprajzú, mérete: 36x23 m, belterülete 600 m

2

. Bejárata a keskenyebbik déli oldalon található, azaz pont ellentétes oldalon, mint a másik karámé. A karámok mérete alapján nagy állatok tartására, valószínűleg lovakra kell gondolnunk. A kisebb karám zártabb kiképzésű, a nagyobbik nyitottabb, mintha esetleg futtatásra is használták volna. Itt kell megemlíteni azt, hogy a 4. számú lelőhelyen is kerültek elő karámok.

31 A karámtól mintegy 20 méterre, keletre egy csaknem 5 m átmérőjű, kb. 14 m

2 alapterületű körárok (320-as objektum) került napvilágra, (35. kép 2.) mely a mellette található szkíta kori lakóház (322-es objektum) nyugati falát már elvágta. Leletanyag nem került elő belőle, de nagy valószínűséggel középkorinak tartható.

32 Talán jurtaállítással hozható kapcsolatba. 27 MÉRI 1964.a. 32.36; KOVALOVSZKI 1975. 204, 207-209.; LASZLOVSZKY 282-283. 28 VÉKONY 1988. 298. 29 SZABÓ L. 85-86. Vö. SZABADFALVI 69-70. 30 TAKÁCS 1996.a. 204. és 217. 31 Dr. Gyuricza Anna ásatása, köszönöm, hogy hozzájárult még nem publikált eredményei felhasználásához. 32 Mivel a szkíta kor után a következő korszak az Árpád-kor lelőhelyünkön ez a feltevés elég valószínűnek tűnik.