Bencze Zoltán - Gyulai Ferenc - Sabján Tibor - Takács Miklós: Egy Árpád-kori veremház feltárása és rekonstrukciója (Monumenta Historica Budapestinensia 10. kötet Budapest, 1999)
Takács Miklós: Lakóház-rekonstrukciók az Árpád-kori telepkutatásban (Tudománytörténeti áttekintés)
sikerült feltárni. Például a Lébény-Bille-dombi leletmentés 259-es, illetve 1326-os objektuma 2,2x2,7 méter, illetve 2,35x2,9 méter kiterjedésű volt!) Továbbá a lakógödör széleire támaszkodó tetőszerkezet, illetve oromfalak feltételezésének nemcsak a fentebb már hivatkozott statikai okok mondanak ellent, hanem azon tény is, hogy számos veremház gödrének ívelt az oldalfala (egy-egy kiragadott példaként a kajárpéci, 45 illetve magyar diószegi 46 házra emlékeztetünk). Egyébként pedig, több esetben sikerült e vermek széleiről induló keskeny árkokat megfigyelni, amelyek alaprajzi helyzete szintén ellentmond annak, hogy a gödör és a ház szélei azonosak lettek volna. A veremház gödrének széle, illetve a felmenő részek közötti viszonyt azonban igazán csak a mérethű rekonstrukciók építése oldhatta, oldhatja meg megnyugtató módon. A fentebb vázolt kérdésfelvetés tükrében kissé paradoxnak tűnik azon tény, hogy az Árpád-kori házak eredeti méretekben való újjépítésének gondolata - Bakay Kornél elszigetelt, közöletlen, és a szakmai közvéleményben visszhangtalanul maradt kísérletének kivételével - nem a lakóházépítés iránt érdeklődő szakemberek, hanem egyes kiálltás- illetve rendezvényszervezők körében fogalmazódott meg az elmúlt másfél-két évtizedben. Nagy mértékben erősítették ezen igényt az 1996-os, millecentenáris év ünnepségei, megemlékezései és eseményei is - bár meg kell jegyeznünk, hogy a veremházépítés egyáltalán nem vált olyan tömegessé, mint például a jurtállítás - így nemcsak a Magyar Nemzeti Múzeum millecentenáris kiállítása számára készült, Wolf Mária irányításával egy veremház-részlet, 47 hanem egy ilyen építmény belső tere volt a színhelye a Honfoglalás című film egyik jelenetének is. A nagyközönség számára készült veremház-rekonstrukciók közül - a helyszínválasztás szokatlansága miatt - talán azon építményre érdemes még külön is utalni, amelyet Perger Gyula győri néprajzkutató az 1996-os, diákszigeti rockkoncert idején épített fel, az óbudai Hajógyári-szigeten. 48 A méretazonos házrekonstrukciók fentebb ismertetett arányának ismeretében jogosan vetődhet fel a kérdés: feladata-e egyáltalán az Árpád-kori köznép lakáskörülményeit tudományos igénnyel kutató szakembereknek az, hogy feltárt telepjelenségeken megismert alaprajzi megoldások alapján házrekonstrukciókat építsenek, kísérleti célzattal? Az e kérdésre adandó válasznak több nézőpontot is tükröznie kell. Egyrészt ugyanis kétségen felüli tény az, hogy az Árpád-kori, köznépi lakóházak újjápítésének feladatát nem sajátíthatja ki magának a szaktudomány, hiszen a rekonstrukciók bemutatása iránt elég széles körben mutatkozik érdeklődés. Másrészt azonban a nagykö45 TAKÁCS M. 1993.C. 3. kép 1. 46 TOCIK 144. ábra. 47 E rekonstrukciót színes fényképeken mutatja be: SIKLÓDI 33. 48 Perger Gy. szíves szóbeli közlése szerint. '
