Hanny Erzsébet: Buda 1686. évi vissza vívásának egykorú irodalmi emlékei a Budapesti Történeti Múzeum Könyvtárának gyűjteményében (Monumenta Historica Budapestinensia 9. kötet Budapest, 1998)

A Budapesti Történeti Múzeum és Könyvtárának létrejötte

ment olyan simán, ahogyan Kuzsinszky elképzelte, nem is került át a múzeum teljes anyaga a palotába. A várostörténeti részleg új otthont csak 1935-ben kapott, amikor Schmidt Miksa, bútorgyáros a Fővárosra hagyta a Kiscellben lévő, általa megvásárolt és 1912-ben helyreállított trinitárius kolostort és templomot, a benne elhelyezett értékes gyűjteménnyel együtt. Az 1936-től új néven - Székesfővárosi Történeti Múzeum - és új alosztályokkal működött tovább a múzeum. A Történeti Múzeumhoz kapcsolták az 1933-ban életre hívott Fővárosi Képtárat, megalakult az Ásatásai és Régészeti Intézet.

6 A múzeum osztályai közül a legfiatalabb, a Középkori Ásatási Osztály szervezetileg csak 1941-42-ben különült el az Intézeten belül. Sok helyváltoztatás és névváltoztatás (Székesfővárosi Középkori Múzeum, Művelődéstörténeti Múzeum, Vármúzeum) után, 1945-öt követően Vas Zoltán polgármestersége alatt az egykori budai városháza épületébe került, majd az 196l-es új szervezeti szabályzattal ez az intézmény is betagozódott az 1962 óta Budapesti Történeti Múzeumnak nevezett intézménybe, Középkori Főosztály néven. Elsők között foglalta el helyét az újjáépített Budavári Palotában.

7 A Várostörténeti Osztály fejlődése lényegében a háború utáni újraindulás óta töretlen, csak a Fővárosi Képtár szűnt meg egy időre, illetve az 50es években gyűjteményét a Szépművészeti Múzeum, majd a Nemzeti Galéria vette át. A Képtár ettől kezdve csak budapesti témákkal foglalkozhatott. Rómer Flóris - fentebb már említett előterjesztésében - olyan fővárosi múzeum létrehozásán fáradozott, melynek gyűjtőköre a fővárosban, illetve a fővárosról bárhol megjelent könyveket, plakátokat, folyóiratokat is felöleli. A hasonló profilú múzeumok szervezése gyakran egybe esett a városi könyvtárak egyidejű megteremtésével is. A Fővárosi Múzeum sorsa szintén elválaszthatatlan a Fővárosi Könyvtárétól, hiszen a Tanács eredeti elképzelése szerint a két intézmény közösen működött volna. A múzeumalapítással megbízott Kuzsinszky otthonosan mozgott a könyvtárosi feladatok között is, lévén jó ideig, mint gyakornok a Magyar Nemzeti Múzeum Érem-, és Régiségtár szakkönyvtárának kezelője. Elkészítette tervezetét, melyben a bécsi Történeti Múzeum példájára támaszkodott. Meghatározta a leendő könyvtár gyűjtőkörét is, ebben elsősorban az aquincumi tudományos munkát segítő szakkönyvek, illetve a budapesti vonatkozású művek gyűjtésére fektetett súlyt. A Főváros elhatározta a múzeum és a könyvtár egységes vezetés alá helyezéséhez azonban csak terv maradt. A már meglévő és a Fővárosi Levéltár által korábban gyűjtött könyvek a Városházán maradtak. A főváros később sem tett lépéseket az egységesítésre, s az 1903-ban hozott törvényhatósági határozat úgy zárta le az évek óta húzódó vitát, hogy az egységesítés már