Hanny Erzsébet: Buda 1686. évi vissza vívásának egykorú irodalmi emlékei a Budapesti Történeti Múzeum Könyvtárának gyűjteményében (Monumenta Historica Budapestinensia 9. kötet Budapest, 1998)

Buda visszavívásának emléke az irodalomban és a művészetben

A részlegekben őrzött, körülbelül 2300 darabból álló gyűjtemény az összkönyvtári állomány mintegy 6 %-át teszi ki. Eszmei értékük felbecsülhetetlen, forgalmi értékük is milliós tétel, hiszen egyenként több százezer forint a vételáruk, de legnagyobb értékük abban áll, hogy kutatóink mindennapi tudományos munkájukhoz rendszeresen használják ezeket a könyveket, melyek között Buda, Óbuda, illetve a főváros és Magyarország földrajzára, régészetére, várostörténetére, vonatkozó irodalom egyaránt megtalálható. Mint kordokumentumok kiállításokon is 18 gyakran szerepelnek. BUDA VISSZAVÍVÁSÁNAK EMLÉKE AZ IRODALOMBAN ÉS A MŰVÉSZETBEN A török elleni felszabadító háborúk története messze túlmutat 1686 eseményein, mindamellett Buda visszafoglalása szimbolikus jelentőséggel bírt, mind a kortársak, mind az utódok szemében. 1686. szeptember 2-án Buda alatt fordult a háború menete a katolikus szövetségesek javára, végleg eldöntve ezzel az Oszmán Birodalom európai területeinek sorsát. 1664 januárjában Zrínyi Miklós és Hohenlohe grófok a sikeres téli hadjárattal kezdték meg a török kiűzését. Felégették az eszéki hidat, ezzel elvágták a török legfontosabb utánpótlási vonalát. 1664. augusztus 1-én a szentgotthárdi győztes csata napján úgy tűnt, összekovácsolódott az európai török ellenes szövetség, többé semmi sem állhatja útját a török ki verésének. Ezzel szemben Lipót császár titkos követségben járó diplomatája Ahmed pasával, a nagyvezírrel augusztus 10-én, Vasváron békét kötött. 1683-ban híre jött, újra fegyverben a török. Kara Musztafa csapatai felvonultak, útjukat Magyarországon láng és vér jelezte és nem jártak másként az ostromra fel nem készült osztrák tartományok sem. Kara Musztafa százezer főnyi haddal, július közepén körülzárta Bécset, dörögtek az ágyúk és gróf Rüdiger von Starhemberg kétségbeesetten küldte a vészterhes üzeneteket: a város végnapjait éli. A nagyvezír azt várta, hogy a város önként megadja magát. Rosszul számított. Szeptember 12-én megérkezett Sobieski János, lengyel király felmentő serege, mely szétkergette, majd űzőbe vette a nagyvezír hadait. A párkányi csatában Lotharingiai Károly, Badeni Lajos és Starhemberg együtt harcolt és győzött a lengyel királlyal. Ez a nap indította meg a Buda visszafoglalásához vezető események sorozatát.